Kertész Endre és Kertész Endréné

Kertész Endre és Kertész Endréné
+
  • Fénykép készítésének helye:
    Karcag
    Ország neve a fénykép készültekor:
    Magyarország
    Ország neve ma::
    Hungary
A képen anyám [Fischer Lenke] és apám [Kertész Endre] van. Fogalmam sincs róla, mikori a kép. Valamikor az 1930-as években készülhetett, Karcagon. 1935-ben házasodtak össze a szüleim, ez mindenképpen a házasságuk után lehetett valamikor, de még a megszületésünk és főképpen apám elvitele előtt. A háttérből arra következtetnék, hogy a nagyapámék udvarán készült, Karcagon. A kerítés ismerős, ettől jobbra van az öregek háza, balra pedig a nyomda. Úgy tűnik, hogy szerették egymást. Anyám, Fischer Lenke is Karcagon született, 1910-ben, de Jászberényben gyerekeskedett. Hogy kerültek oda, azt nem tudom, mint ahogy azt se, hogy mikor kerültek vissza Karcagra, a szüleire nem is emlékszem igazán. Anyám testvére, az Irén néni is Karcagon élt, a férje is karcagi volt, Grosz Ernő. Azt sem tudom, a szüleim hogyan ismerkedtek meg, és hogyan házasodtak össze. Ez a legnagyobb szégyenem. Állandóan készültem rá, és mindig azt hittem, hogy ráérek. Ezek persze ilyen dumák, hogy az ember utólag igyekszik, meg tud is magyarázatokat találni. Apám Karcagon született 1908-ban. Énekelt a városi bömböldében. Így hívták a férfikart. A Rózsabokor nevezetű vendéglőben a híres Farkas Gyuri cigányprímás apját, aki brácsás volt, és ugyanolyan kicsi ember, mulatozás közben az ölébe ültette. Ezek akkor nem voltak olyan furcsák, mint ma. Nagyobb volt a zsidóságnak az asszimilálódása, beilleszkedése, ma így mondják. Apámra nem igazán hasonlítunk. Az arca teljesen bennem van, erős állcsontja volt, úgy él a képzeletemben, hogy nagy ember volt testmagasságra. Ugyanakkor dacára annak, hogy ilyen vallástartó családban nevelkedett, ő teljesen alkalmazkodott a helyi viszonyokhoz. Cigányozott [Azaz: cigányzenére mulatott. -- A szerk.], focizott, énekelt, Pestre járt időnként a barátaival. Van egy olyan kép, amikor hárman állnak a Tudományos Akadémia előtt, jól érzékelhetően egy átmulatott éjszaka után. Ezek kiválóan alkalmas emlékek, hogy mint apa erősen felmagasztosuljon az emlékezetben. De sose ezt a részét értékeltem igazán az ő rövidke életének, hanem két másik dolgot: az egyik, hogy a nagyapám nyomdájának az egyetlen betűszedője volt, a másik az a doni illúzió. Amikor én verselni kezdtem, és időnként a formával is megpróbálkoztam, hibátlan magyaros nyolcasokat írtam, hogy '?apám a Don elfelejtett/ hiába vív játékkardom?' [theresienstadt-i ballada], ilyeneket írtam. Az egészről annyit tudtam, hogy munkaszolgálat, Don-kanyar és azzal kész. Apámból tulajdonképpen ez maradt meg, meg az, ha haragudott, akkor lefelé ráncolta a homlokát, ha meg csodálkozott vagy morfondírozott, akkor fölfelé. Ezt én is megtanultam. Mind a két irányba tudom a homlokomat ráncolni!

Interjú adatok

Interjúalany: Péter Kertész
Interjúkészítő neve:
Mészáros Balázs
Interjú készítésének hónapja:
Október- November
Interjú készítésének éve:
2004
Szentendre, Hungary

Kulcsfigura

Endre Kertész
Születési év:
1908
Születési hely:
Karcag
Halálozási év:
1944
Halálozási hely:
Ukrajna
Halálozási hely:
Ukrajna
Foglalkozása
II. világháború előtt:
Betûszedõ

Másik személy

Endréné Kertész
Születési év:
1910
Születési hely:
Karcag
Halálozási év:
1971
Halálozási hely:
Budapest
Meghalt:
after WW II
Foglalkozása
II. világháború előtt:
Háztartásbeli
II.világháború után:
Manikûrös
  • Születési név: 
    Fischer Lenke
    Névváltoztatás éve: 
    1935
    Névváltoztatás oka: 
    Házasság

Additional Information

Also interviewed by:
Shoa Alapítvány

További képek ebből az országból

Váradi Richárdné elemi iskolásként
Rosner Márkné és Weiner Lajosné fiatal lányként
Surán Györgyné és Szécsi Endréné
Czitrom Mihályné
Róna Endre esküvõje
glqxz9283 sfy39587stf02 mnesdcuix8
glqxz9283 sfy39587stf03 mnesdcuix8