Kertész Endréné közmunka-igazolványai

Kertész Endréné közmunka-igazolványai
+
  • Fénykép készítésének helye:
    Karcag
    Fénykép készítésének éve:
    1948
    Ország neve a fénykép készültekor:
    Magyarország
    Ország neve ma::
    Hungary
Ez egy anyám [Kertész Endréné] nevére kiállított közmunka-igazolvány, 1948-as keltezésû. Bejegyzés nincs. De itt van egy másik közmunka-igazolvány, ez 1947-es. Egy évvel korábbi, ebben viszont vannak bejegyzések. Milyen természetû közmunka volt, azt nem tudom. Mindenestre anyám 'mentes' volt. Mikor mi megérkeztünk Karcagra, 1945 májusában, akkor a bátyámmal, Mikivel valami zárdába jártunk iskolába, hogy ne veszítsük el az évet. Nem is veszítettük el, ez a második osztály volt. Errõl nincs bizonyítványom, illetve nincs az irataim között. A zsidó iskolába ekkor még nem jöttek vissza a tanítók. A mostani Kertész József utca végén volt egy keresztutca, a Zádor utca, és ott volt egy iskola, amit zárdának hívtak, mert apácák is tanítottak benne. Érdekes módon, a zsidó gyerekeknek egy másik része a református iskolába járt. Az a piactérnek a túlsó végén volt. És aztán harmadikban már a karcagi zsidó iskolába jártunk. Negyedikben, 1946-ban felkerültünk Budapestre, valamilyen cionista otthonba, a Habonim Drorban voltunk. Anyámnak valószínûleg imponált, hogy a gyerekeit Pesten taníttatja. Ezt abból is tudom, hogy a késõbbiekben nagyon erõsen vonzódtam Karcaghoz, hazajöttem volna iskolába, és ez csak egyszer engedtetett meg nekem, mikor eltörtem a karomat, és akkor jártam néhány hónapot az egyik karcagi iskolába. Karcagon anyámnak volt albérlõje a háború után. Már itt, Pesten nevelkedtünk a bátyámmal, cionista otthonokba, zsidó gimnáziumba jártunk, amikor ott lakott egy egészséges, pesti, szép fiatal nõ. Anyám mint manikûrös keresett pénzt, abból élt. Saját jogán nem volt nyugdíja soha. Rengeteg megalázó helyzetbe került, amikor elment ilyen nagyságákhoz. X-szer elõfordult, hogy elment, és azt mondták, hogy jöjjön késõbb, Lenke! Ugyanakkor mindenkinek a barátnõje volt egyszersmind. Volt grófnõ, volt szülész-nõgyógyász fõorvos felesége, aki 1956 [lásd: 1956-os forradalom] után, mikor hazamentem, azt mondta, hogy ha kell, még a szoknyája alá is elbújtat, mert akkor kiabálták, hogy 'egy komcsi mellé egy zsidót akasztunk!'. De a manikûrözés nem volt tervezhetõ jövedelem anyám számára. Ebbõl a szempontból egyfajta életmûvész volt.

Interjú adatok

Interjúalany: Péter Kertész
Interjúkészítő neve:
Mészáros Balázs
Interjú készítésének hónapja:
Október- November
Interjú készítésének éve:
2004
Szentendre, Hungary

Kulcsfigura

Endréné Kertész
Születési év:
1910
Születési hely:
Karcag
Halálozási év:
1971
Halálozási hely:
Budapest
Meghalt:
after WW II
Foglalkozása
II. világháború előtt:
Háztartásbeli
II.világháború után:
Manikûrös
Névváltozás
  • Születési név: 
    Fischer Lenke
    Névváltoztatás éve: 
    1935
    Névváltoztatás oka: 
    Házasság

Additional Information

Also interviewed by:
Shoa Alapítvány

További képek ebből az országból

Vázsonyi Tibor
Zoltán Tiborné, született Schlesinger Terézia
Hámos Mária elsõáldózóként
glqxz9283 sfy39587stf02 mnesdcuix8
glqxz9283 sfy39587stf03 mnesdcuix8