Kertész Endréné kedvezményes utazási igazolványa

Kertész Endréné kedvezményes utazási igazolványa
+
  • Fénykép készítésének éve:
    1971
    Ország neve a fénykép készültekor:
    Magyarország
    Ország neve ma::
    Hungary
Ez egy az anyám [Kertész Endréné] nevére kiállított utazási igazolvány hadirokkantak és hadiözvegyek számára 1971-ből, anyám halálának évéből. Félárú menetjegy vásárlására jogosít. Apámat [Kertész Endre] 1955-ben nyilvánították holttá, amikor már mindenfajta kutakodás eredménytelen lett. Minden bizonyossággal nem volt igazolható, hogy meghalt. 1944-ben néhány társával megszökött a munkaszolgálatból, és szovjet hadifogságba került, eltűnt. Karcagon anyámnak volt albérlője a háború után. Már itt, Pesten nevelkedtünk a bátyámmal, cionista otthonokba, zsidó gimnáziumba jártunk, amikor ott lakott egy egészséges, pesti, szép fiatal nő. Anyám mint manikűrös keresett pénzt, abból élt. Saját jogán nem volt nyugdíja soha. Rengeteg megalázó helyzetbe került, amikor elment ilyen nagyságákhoz. X-szer előfordult, hogy elment, és azt mondták, hogy jöjjön később, Lenke! Ugyanakkor mindenkinek a barátnője volt egyszersmind. Volt grófnő, volt szülész-nőgyógyász főorvos felesége, aki 1956 [lásd: 1956-os forradalom] után, mikor hazamentem, azt mondta, hogy ha kell, még a szoknyája alá is elbújtat, mert akkor kiabálták, hogy 'egy komcsi mellé egy zsidót akasztunk!'. De a manikűrözés nem volt tervezhető jövedelem anyám számára. Ebből a szempontból egyfajta életművész volt. Anyám nem ment újra férjhez, meg se fordult a fejében. Belejátszott az, hogy tiltakoztunk, mi, gyerekek, vártuk vissza apánkat. Férjhez kellett volna mennie! Kevéssel a halála előtt lefényképeztette magát. Korabeli kosztüm volt rajta, és nekem egy ilyen jampec nyakkendőm. Valami elmondhatatlanul elhasznált, szomorú-fáradt volt az arca. Itt halt meg, Pesten a Zsidó Kórházban. Én naponta látogattam, és a bátyám egyszer feljött Balassagyarmatról, bementünk, a portás furcsán viselkedett velünk. Mikor bementünk a kórterembe, akkor a vele szemben lévő ágyra vetettünk először pillantást, ahol az ágy végében ült egy néni, és imádkozott. Akkor néztünk oda az anyám ágyához, ami akkor már le volt húzva. A Scheiber Sándor temette. Arra tekintettel, hogy ő egy nagyasszony, mert a Scheiber Sándor kiadványai a háború után is a Kertész nyomdában készültek.

Interjú adatok

Interjúalany: Péter Kertész
Interjúkészítő neve:
Mészáros Balázs
Interjú készítésének hónapja:
Október- November
Interjú készítésének éve:
2004
Szentendre, Hungary

Kulcsfigura

Endréné Kertész
Születési év:
1910
Születési hely:
Karcag
Halálozási év:
1971
Halálozási hely:
Budapest
Meghalt:
after WW II
Foglalkozása
II. világháború előtt:
Háztartásbeli
II.világháború után:
Manikûrös
Névváltozás
  • Születési név: 
    Fischer Lenke
    Névváltoztatás éve: 
    1935
    Névváltoztatás oka: 
    Házasság

Additional Information

Also interviewed by:
Shoa Alapítvány

További képek ebből az országból

Menczel János elsõ feleségével és fiával
Bence Miklós
Fränkel Józsefné az unokájával
Klein Jenõné
glqxz9283 sfy39587stf02 mnesdcuix8
glqxz9283 sfy39587stf03 mnesdcuix8