Kertész Péter értesítője a Labanc utcai általános iskolából

Ez a Labanc utcai értesítôm 1949/50-ből. Mikor hazaérkeztünk a deportációból 1945 májusában, akkor a bátyámmal, [Kertész] Mikivel Karcagon valami zárdába jártunk iskolába, hogy ne veszítsük el az évet. Nem is veszítettük el, ez a második osztály volt. Erről nincs bizonyítványom, illetve nincs az irataim között. Zárdának hívták, mert apácák is tanítottak benne. A zsidó iskolába ekkor még nem jöttek vissza a tanítók. Érdekes módon, a zsidó gyerekeknek egy másik része a református iskolába járt. Aztán harmadikban már a karcagi zsidó iskolába jártunk. Negyedikben, 1946-ban felkerültünk Budapestre, valamilyen cionista otthonba, a Habonim Drorban voltunk. Ez Zuglóban volt akkoriban. Onnan jártunk a Tarbutba [lásd: Tarbut Magyarországon]. Ez a Bérkocsis utca sarkán volt -- ahol a Rabbiképző van --, ott mindent héberül tanultunk. Aztán 1947-ben lekerültünk Szegedre, valami cionista intézetbe. Ott a szegedi zsidó iskolába jártunk egy évet. Aztán 1948-ban megint visszakerültünk Pestre, és akkor a Tárogató úton ugyancsak volt egy otthon, és onnan jártunk a Labanc utcai iskolába. Ez egy közönséges állami általános iskola volt. De az Értesítő Könyvben a jegyzetben megemlítik rendkívüli tárgyként az izraelita hittant: elégséges! A második félévben nem volt hittan. [Ebben a tanévben jelent meg új kötelező tantárgyként az orosz nyelv és irodalom. Az osztályzás még mindig hétfokozatú volt, Kertész Péter bizonyítványában megjelent az elégséges (3-as) érdemjegy (Számolás és mérés, Természetrajz -- ez váltotta fel a Természeti ismereteket, és az Izraelita hittan). ?Műhelygyakorlat? nincs, van helyette ?Mértani rajz? és új tantárgyként ?Az ember élete?. -- A szerk.]