A Margit-szigeten

A Margit-szigeten
+
  • Fénykép készítésének helye:
    Budapest
    Fénykép készítésének éve:
    1974
    Ország neve a fénykép készültekor:
    Magyarország
    Ország neve ma::
    Hungary
Ez a kép engem ábrázol a Margitszigeti Szabadtéri Színpad nézőterén. A Vörösmarty utcában kezdtük a házasságot. A földszinti négyszobás lakásban laktunk. Velünk lakott az apósom is. 1945 után hirtelen burzsuj lettem. Leburzsujoztak, háziurak lettünk, és jöttek állandóan nézni, hogy mit lehet elvinni. Föl kellett számolni. Azt mondtuk, hogy el kell adni a Hűvösvölgyet, el kell adni a házat. Áron alul adtuk el. De még sikerült eladni, és egy hónapra rá államosították. Ami pénz összejött a hűvösvölgyi nyaralóból meg a Vörösmarty utcai házból, azért vettük ezt itt, a Svábhegyen. Ha ezt nem csináljuk, akkor kitelepítettek [lásd: kitelepítések Magyarországon] volna. 1946-ban és 1948-ban megszülettek a gyerekek. 1951-ig itthon voltam velük. A férjem keresetéből éltünk, amiből nem nagyon lehetett megélni, úgyhogy adogattuk el a megmaradt ékszereket és a megmaradt képeket. 1951-ben a férjem révén elhelyeztek az OTP-ben. Először félnapos állásban, mert két kisgyerek volt, aztán ott maradtam egészen nyugdíjig. Végig pénztáros voltam. 1955-ben meghalt a férjem. A Kádár-éra alatt nem volt olyan nehéz az egy fizetésből két gyereket nevelni. Kaptam özvegyi nyugdíjat, kaptam árvaellátást mind a két gyerek után, az iskolában minden könyvet fél áron vagy ingyen kaptak, napköziellátást ingyen. Én a Kádár-érára ezért nem tudok haragudni. És volt nekem még a Pór vagyonból valami. Ha nem tudtam volna megvenni egy ruhát vagy valamit, akkor lehúztam egy gyűrűt, és eladtam a bizományiban. Még a jegygyűrűmet is eladtam. Volt itt egy zongora, azt is eladtam. De nem is volt olyan nagy igény. Iskolaköpenyben jártak, nem kellett autó, nem kellett számítógép. Egy-két évig zenét is tanultak állami zeneiskolában, úgyhogy az sem került pénzbe. Nyaralni szakszervezeti beutalóval jártunk. Az OTP-ben adtak külön a gyerekeknek gyerektáborba [beutalót], velem együtt is voltak. Az iskolában úttörőtáborba vitték őket két hétre, a jó tanuló fiam még külön jutalomtáborban is volt. Úszni a SZOT-üdülőben, a Balatonnál tanultak meg.

Interjú adatok

Interjúalany: Endréné Pór
Interjúkészítő neve:
Quittner János
Interjú készítésének hónapja:
Április
Interjú készítésének éve:
2005
Budapest, Hungary

Kulcsfigura

Endréné Pór
Születési év:
1923
Születési hely:
Budapest
Foglalkozása
II. világháború előtt:
Tisztviselõ
II.világháború után:
Tisztviselõ
Névváltozás
  • Születési név: 
    Ács Éva Magdolna
    Névváltoztatás éve: 
    1944
    Névváltoztatás oka: 
    Házasság

További képek ebből az országból

Értesítés a Vöröskereszttõl
Stern József esküvõje
Május elsejei felvonulás
Igazolás Molnár Miklós mestervizsgájáról
Érettségi tabló
glqxz9283 sfy39587stf02 mnesdcuix8
glqxz9283 sfy39587stf03 mnesdcuix8