Ács Sándor 1939-ben kelt hazafias igazolásának 1944. évi másolata

Ács Sándor 1939-ben kelt hazafias igazolásának 1944. évi másolata
+
  • Fénykép készítésének helye:
    Budapest
    Fénykép készítésének éve:
    1944
    Ország neve a fénykép készültekor:
    Magyarország
    Ország neve ma::
    Hungary
Ez egy 1939-es igazolás másolata, amely Dr. Körössy Bertalan királyi közjegyzõnél készült 1944. április 25-én. Másolat. Igazolvány Alulírott igazolom hogy Ács Sándor szolgálaton kívüli viszonybeli fõhadnagy urat még Nagyváradról ismerem, ahol az oláh megszállás alatt hazafias magatartása miatt letartóztatásba került.Az alulírott és társai ellen a román állam elleni összeesküvés miatt indított hadbírósági eljárás során Ács Sándor mentõ tanuként jelentkezett s ilyképpen szabadságának kockáztatásával hazafiasan viselkedett.Budapest, 1939. május hó 31. Lukács s.k. ny. miniszteri osztályfõnök, A Magyar Városok Orsz. Szövetségének ügyvezetõ alelnöke, Nagyvárad város volt h. polgármestere Tanusitom, hogy ez a másolat elõttem Ács Sándor úr részérõl eredetiként felmutatott 'Igazolvány ' cimû okirattal mindenben egyezõ. Budapest, 1944 /ezerkilencszáznegyvennégy/ évi április hó 25. /huszonötödik/ napján. Dr. Körössy Bertalan kir.közjegyzõ ------------------------------------------------------------------------------------------------------------ Apám 1886-ban született, Marosvásárhelyen. Eredetileg Zimmermann Sámuelnek hívták, láttam az érettségi bizonyítványában. Az elsõ világháború alatt magyarosított Ács Sándorra. Azt hiszem, önkéntesként került be a katonasághoz, és ott lépkedett felfelé. Aztán kitört az elsõ világháború, és részt vett gyõztes csatákban, mert 1916-ig több csatát megnyertek. Kapta a kitüntetéseket, vitézségi érmeket. Három-négyet láttam a vitrinben gyerekkoromban. Az egyik a Károly [Csapat]kereszt volt, a többire nem emlékszem. 1920-ben volt a trianoni békeszerzõdés, leszereltek egy csomó katonatisztet, és elsõk között a zsidókat. Nyugállományú fõhadnagy volt. Kapott nyugdíjat is. Végig, 1945-ig kapott nyugdíjat. A háború után Erdélyben belekeveredett valamilyen összeesküvésbe, és akkor jött át Magyarországra. Nem is mondta soha, hogy román, mindig azt mondta, hogy oláh. Rettentõen haragudott az oláhokra. Egy ideig nem is engedték be Romániába, de mindig átment meglátogatni a szüleit és a testvéreit. Vagány volt. Emlékszem, anyám izgult, hogy fog visszajönni. Késõbb már kapott vízumot.

Interjú adatok

Interjúalany: Endréné Pór
Interjúkészítő neve:
Quittner János
Interjú készítésének hónapja:
Április
Interjú készítésének éve:
2005
Budapest, Hungary

Kulcsfigura

Sandor Acs
Születési év:
1887
Születési hely:
Nagykoros
Ország neve a fénykép készültekor::
Austria
Halálozási év:
1944
Halálozási hely:
Dachau or Auschwitz
Halálozási hely:
Dachau or Auschwitz
Foglalkozása
II. világháború előtt:
Businessman, Retail merchant
Névváltozás
  • Születési név: 
    Rosenfeld
    Névváltoztatás éve: 
    1938
    Névváltoztatás oka: 
    Assimilation

További képek ebből az országból

Kertész Endre Pesten
Beviz Istvánné a fiával
Nyitrai Lászlóné édesanyjának, Kohn Angélának a fiatalkori képe
Dr. Menczel Félix és felesége
glqxz9283 sfy39587stf02 mnesdcuix8
glqxz9283 sfy39587stf03 mnesdcuix8