Weinbergerék háza

+
  • Fénykép készítésének helye:
    Torda
    Fénykép készítésének éve:
    1945
    Ország neve a fénykép készültekor:
    Románia
    Ország neve ma::
    Romania

Erről a képről a deportálásom után szereztem tudomást. Az anyai nagyszüleimnek, Weinbergeréknek a háza látható.

1932-ben meghalt az anyai nagyanyám, Weinberger Franciska, és nem nősült újra Móric nagyapám. A nőtlen fiával és a még nem férjezett lányával élt. A másik lánya az anyám volt. Ez volt 1940-ig. Elég sok emlékem van erről a periódusról. Egy hatalmas veranda volt bekerítve, nyáron ott volt az étkezés: nagy asztal, tíz emberrel és vendégekkel. Volt ebédlő is, át kellett menni azon, és aztán következett az úgynevezett szalon, zongorával és a század eleji tipikus berendezéssel: rojtos függöny, kisebb fotelek. Néha lehetett rendezni szalonpartikat, zeneaudíciót, mivel az anyám húga konzervatóriumot végzett. Volt két hálószoba a lakásban. Nagyapámnak egy dupla ágya volt, egyedül aludt benne. 

Nagyon nagy udvara volt a háznak, és nagyon sok minden volt az udvaron. Az udvar első részén volt a pálinkagyár, a másik részén lakások, többek között a Jenő nagybátyámnak a három szobából álló lakása: a várószoba, az irodája és a szobája. Hátrébb volt a mi lakásunk: három szoba, konyha, fürdőszoba. Szemben egy filagória kerttel, hátrébb egy nagy terület, legalább 30 négyzetméteres kocsiszín, raktár s utána istálló, mert voltak lovak is. A nagy udvar kellős közepén egy vasöntödét akartak építeni az 1930-as években. Bele volt már építve az épületbe a hatalmas vasöntő kémény is, de nem fejeződött be, be sem volt vakolva, talán azért, mert az idők rosszra fordultak. Aztán játszottam is benne, mert nem csináltak semmit az épületben. 1940-ig így állt befejezetlenül, akkor én beköltöztem a szüleimmel Kolozsvárra. 

Az anyai nagyapám élt még a második világháború alatt, Zita és Jenő Tordán volt. [Miután a ház megrongálódott], egy időre az apai nagyapámék házába költöztek, akik akkor már nem éltek. Nem tudom, hogy akkor ki lakott ott. Én 1945 nyarán jöttem vissza, és ő már 1946-ban már meghalt. Bennem még olyan emlékek voltak, hogy elnyomták a nagyapám halálának az emlékét. Azt tudom biztosan, hogy én még abban a házban laktam két évet [az apai nagyszülők házában], amíg érettségiztem, és Kolozsvárra nem jöttem 1947 nyarán.

Interjú adatok

Interjúalany: László Nussbaum
Interjúkészítő neve:
Molnár Ildikó
Interjú készítésének hónapja:
December
Interjú készítésének éve:
2001
Kolozsvár, Románia

További képek ebből az országból

Kovács Oszkár
Kaufmann Margit és Moskovits Andor
Sauber Bernát
Székely Mór és Margit

További életrajzok ebből az országból

glqxz9283 sfy39587stf02 mnesdcuix8
glqxz9283 sfy39587stf03 mnesdcuix8