Erdõs Józsefné

Erdõs Józsefné
+
  • Fénykép készítésének helye:
    Budapest
    Fénykép készítésének éve:
    1931
    Ország neve a fénykép készültekor:
    Magyarország
    Ország neve ma::
    Hungary
Ez Szidi néni, József nagybátyám felesége. A képet a 35. házassági évfordulójukra csináltatták. Akkor az ötvenes évei elején lehetett Szidi néni. Erdős József [1865--1938] tizenhét évvel volt idősebb apámnál. Apám tíz éves volt, amikor Deutschról Erdősre magyarosítottak [lásd: névmagyarosítás]. Csak a testvérek magyarosítottak, az apjuk, az én nagyapám nem. Józsefnek gépésztechnikusi képzettsége volt [Ez a képzettség akkoriban még nem létezett, valamilyen ipariskolát végezhetett. -- A szerk.], és a Röck-féle gépgyárban kezdte mint gépész [A Röck-féle gépgyárat 1816-ban alapította Röck István (1773--1850) (Pesten, a Szervita téren, mezőgazdasági gépek és eszközök); fia (István János, 1813--1882) továbbfejlesztette (1857-től: Soroksári út, cséplő- és nyomdagépek, majd lokomotívok is), hazai és külföldi műegyetemeket végzett unokái (István, 1847--1916) és Gyula (1851--1925) pedig modern gépgyárrá fejlesztették (gőzgép, kazántechnika, jéggyári és hűtőtelepek gépi berendezései stb., 1902-től a gépgyár Kelenföldön működött). -- A szerk.], aztán autószerelő lett, és egy autójavító műhelyt nyitott Budapesten. Elég jómódúak voltak. Õ ?ágyban, párnák közt? halt meg az 1930-as években, a felesége pedig az ostrom alatt betegségben. Három gyereke volt. A legidősebb gyereke, Rózsi [1897--1961] Bécsbe ment férjhez, a férje borkereskedő volt. A középső gyerek, Miklós [1899--1945] együtt dolgozott az apjával, aztán átvette a műhelyt. A felesége Dániából származott ide. Nem tudom, milyen nemzetiségű volt. Nem volt magyar, mert németes akcentussal beszélt magyarul, bár tökéletesen. Miklósnak nem kellett munkaszolgálatra mennie, mivel német és magyar katonák javíttatták az autóikat a műhelyben, tehát mentességet élvezett. [A gépkocsikhoz értő személyeket (szerelőket, sofőröket) a honvédség bevonultatta, és a német megszállás előtt még ilyen zsidókat is bevonultattak a reguláris hadsereg kötelékébe (nem csak munkaszolgálatosnak). Valószínű tehát, hogy Erdős Miklós a magyar honvédség kötelékébe tartozott. Az is lehet, hogy valamelyik pártfogója elérte, hogy ne kelljen bevonulnia. Az viszont szinte kizárt, hogy a német megszállás után zsidóként legálisan megtarthatta a műhelyét. -- A szerk.] S amikor bejöttek az oroszok első nap, azt mondta, ?Hát két hónapja nem voltam az utcán, megnézem, mi van?. Elment, és soha többet nem látta senki. [Valószínűleg málenkij robotra hurcolták. -- A szerk.] A legfiatalabb gyerek László [1904--1943] volt. Õ is ott dolgozott a műhelyben. Nagyon csöndes fiú volt. Meghalt munkaszolgálatban.

Interjú adatok

Interjúalany: Ernõné Andai
Interjúkészítő neve:
Andor Eszter
Interjú készítésének hónapja:
Május
Interjú készítésének éve:
2001
Budapest, Hungary

Kulcsfigura

Józsefné Erdõs
Születési év:
1877
Születés évtizede:
1870
Halálozási év:
1945
Halálozási hely:
Budapest
Meghalt:
after WW II
Foglalkozása
II. világháború előtt:
Háztartásbeli
Névváltozás
  • Születési név: 
    Hiller Szidónia
    Névváltoztatás éve: 
    1896
    Névváltoztatás oka: 
    Házasság

További képek ebből az országból

Rosenberg Imre rabbija
Natonek Imre és felesége
Breiner Kálmán katonaigazolványa
glqxz9283 sfy39587stf02 mnesdcuix8
glqxz9283 sfy39587stf03 mnesdcuix8