Andai Ernõné kislányként

+
  • Fénykép készítésének helye:
    Budapest
    Fénykép készítésének éve:
    1921
    Ország neve a fénykép készültekor:
    Magyarország
    Ország neve ma::
    Hungary

Ez én vagyok olyan két-három éves koromban, azaz 1920-ban vagy 1921-ben készült a kép.

A háború alatt édesapám mozgópostás volt -- úgy hívták azt, aki a vonattal jött-ment --, és hosszabb ideig megtelepedett Marosvásárhelyen. És kapott egy szolgálati lakást, ahol nagyon tisztességes körülmények között laktak. Valami étkezőhelyiségben összejöttek, többen voltak magyar katonatisztek, és ott este ettek meg iszogattak. De lakni egyedül laktak a szüleim. Anyám nem ment el dolgozni, nem is lehetett. Sütött, főzött, ha volt miből. Mindig talált valami olvasási alkalmat, mindig talált valamit, amit lehetett olvasni. Olvasott. És ott volt a többi tiszt felesége is. Én majdnem ott születtem. Végül aztán Kassán születtem meg 1918-ban. Háború volt és élelmiszerhiány, úgyhogy édesanyám hazament szülni a szüleihez.

Én három és fél éves koromban orvul megtanultam olvasni, nem mondtam meg senkinek. Rengeteg mindenféle volt nálunk. Azok az újságok és folyóiratok, amiket nem vettek át az előfizetők, visszamentek a postára, így édesapám garmadával hozta haza a finom olvasnivalót. Engem idegesített, hogy ezzel nem tudok mit kezdeni, úgyhogy amikor sétálni voltunk, kérdezgettem, mi milyen betű, és kezdtem szépen összerakni. Hozta apukám „Az Est” nevű bulvárlapot [„Az Est”: 1910–1939 között megjelenő politikai napilap, délutáni lap, kiadója Miklós Andor; 1919-től az Est-lapok – „Az Est”, „Pesti Napló”, „Magyarország” – egyike. – A szerk.], azt is olvastam elsőtől az utolsó betűig. Amikor négy és fél éves lehettem, mondtam, én tudok olvasni. „Jó” – mondták. „De tényleg tudok olvasni. Bebizonyítsam?” „Mutasd.” „Ez Az Est.” „Jó, hát tudod, hogy ez Az Est.” „Igen?” – mondtam én és fellapoztam. „Baltával feldarabolta vadházastársát.” A szüleim egymásra néztek, khm,
mondták, aha. És erre eldugták „Az Est”-et. Akkor a telefonkönyvet olvastam. Apám megsajnált engem, azt mondta, „Ne kínlódjál, én hozok neked könyvet, hogy olvassál”. És elhozta nekem Geréb Józseftől az „Olympos” című görög regéket [Geréb József: Olympos, görög-római mythologia, Budapest, 1898. – A szerk.]. És én mint az őrült elkezdtem olvasni, és olvasok a mai napig.

Interjú adatok

Interjúalany: Ernõné Andai
Interjúkészítő neve:
Andor Eszter
Interjú készítésének hónapja:
Május
Interjú készítésének éve:
2001
Budapest, Magyarország

Kulcsfigura

Ernõné Andai
Születési év:
1918
Születés évtizede:
1910
Születési hely:
Kassa
Foglalkozása
II. világháború előtt:
Magántanár
II.világháború után:
Kottamásoló
Névváltozás
  • Születési név: 
    Erdõs Katalin
    Névváltoztatás éve: 
    1943
    Névváltoztatás oka: 
    Házasság
  • Születési név: 
    Tibor Györgyné
    Névváltoztatás éve: 
    1958
    Névváltoztatás oka: 
    Újraházasodás

További képek ebből az országból

Kárpáti Áronné iskolai oklevele
Molnár Tamás apja, Molnár Miklós az I. világháborúban
A Szilágyi lányok
Preisz György és Preisz Katalin
Hajókirándulás a Dunán
Preisz Györgyné kislányként a barátokkal
glqxz9283 sfy39587stf02 mnesdcuix8
glqxz9283 sfy39587stf03 mnesdcuix8