Erdõs Béla és testvérei

Erdõs Béla és testvérei
+
  • Fénykép készítésének helye:
    Felpéc
    Fénykép készítésének éve:
    1933
    Ország neve a fénykép készültekor:
    Magyarország
    Ország neve ma::
    Hungary
Ez apám az öt testvérével. A szüleik felpéci házának kapujában állnak. Balról jobbra az első sorban: József, a legidősebb, Sándor és Béla. Mögöttük áll balról jobbra Gyula, János és a legfiatalabb testvér, apám, Lajos. A kép 1933-ban készült Felpécen. Erdős József tizenhét évvel volt idősebb apámnál. Apám tíz éves volt, amikor Deutschról Erdősre magyarosítottak. Józsefnek gépésztechnikusi képzettsége volt, és a Röck-féle gépgyárban kezdte mint gépész, aztán autószerelő lett, és egy autójavító műhelyt nyitott Budapesten. Elég jómódúak voltak. Õ ágyban párnák közt halt meg az 1930-as években, a felesége pedig az ostrom alatt betegségben. Három gyereke volt. A legidősebb gyereke, Rózsi Bécsbe ment férjhez, a férje borkereskedő volt. A középső gyerek, Miklós együtt dolgozott az apjával, aztán átvette a műhelyt. A felesége Dániából származott ide. Nem tudom, milyen nemzetiségű volt. Nem volt magyar, mert németes akcentussal beszélt magyarul, bár tökéletesen. Miklósnak nem kellett munkaszolgálatra mennie, mivel német és magyar katonák javíttatták az autóikat a műhelyben, tehát mentességet élvezett. S amikor bejöttek az oroszok, az első nap, azt mondta, ?Hát két hónapja nem voltam az utcán, megnézem mi van?. Elment, és soha többet nem látta senki. A legfiatalabb gyerek László volt. Õ is ott dolgozott a műhelyben. Nagyon csöndes fiú volt. Meghalt munkaszolgálatban. Erdős Sándor megmaradt Nyugat-Magyarországon, ahonnan származnak. Valami köze lehetett a molnársághoz, mert Bősárkányban lett egy hengermalma. De volt malmuk Kapuvárott és Hódmezővásárhelyen is. A felesége, Topf Ilona postáskisasszony volt, amikor Sándor megismerte. Mérhetetlenül okos nő volt. Bősárkányban ő volt a postahivatal vezetője. Aztán persze abbahagyta. Azt mondja a családi krónika, hogy mindent ő tanácsolt a férjének, minden lépését ő mondta meg, vele beszélt meg mindent: mit vegyen, mit adjon el, mindent. Bősárkányban volt neki egy családi rezidenciája. Nagyon gazdag volt. Amikor én tíz éves voltam, akkor ott már folyóvíz volt, ami falun ritka volt. A malomtól volt villanyvilágítás, volt rádió, telefon, üvegház, palántákkal, teniszpálya, minden. Amikor olyan 12-13 éves voltam, akkor neki már volt autója sofőrrel, és a fiának is volt, aki maga vezette. Nagy flancolás ment ott, és borzasztóan törleszkedett a dzsentrikhez, azokkal barátkozott. Télen mindig Pesten éltek, béreltek egy hatszobás vagy négyszobás lakást a Vígszínház utcában. Télen falun nincs élet, itt meg élték a világukat, színházba jártak, társaságba jártak. És a családot is kultiválták. Sokszor meg voltunk híva ebédre -- de nagyon kegyesen és leereszkedően. Nem voltak nagyon vallásosak, de azért jobban, mint az anyai ág. Úgy emlékszem, hogy péntek este gyertyát gyújtottak, és a nagy ünnepekkor templombérletet váltottak. A háború alatt a család Pesten bujkált, és a Sándor néhány hónappal a háború befejezése előtt halt meg, akkor már nagyon beteg és öreg volt. Sándornak négy gyermeke volt, három lány és egy fiú. Az egyik lánya meghalt 32 éves korában tébécében. A fia, István a malomvállalat igazgatója volt. Nagyon okos, művelt, szellemes világfi volt, elegáns, jóképű és gonosz. Elvette az egri hitközségi elnök leányát, aki akkor jött ki a svájci intézetből. Azok szörnyen gazdagok voltak. Azt elvette, szerelem nélkül, csak mert olyan jómódú volt. Két leányuk született. Õk is túlélték a háborút, mert az Istvánnak keresztény barátnője volt, és ő mindenkit megmentett. A háború után elvált a feleségétől, és elvette ezt a nőt. Sándor egyik lánya Bécsbe ment férjhez egy bornagykereskedőhöz, és lett egy fia. A férje és a fia meghalt munkaszolgálatban, ő pedig a bécsi zsidó aggok házában fejezte be az életét. A másik lánya, Rózsi Pesten élt a férjével, aki a Budapesti Húsnagyvágó Szövetség elnöke volt. A Rózsi gazdag úrinő volt, nagypolgári életet éltek, uszodába járt, úszott, sportolt. Saját házuk volt. Borzasztó véget ért szegény. A Maros utcai kórházban legyilkolták a 16 éves lányával együtt. A férje pedig öngyilkos lett 1944-ben. A fia túlélte, tolmács lett, és ma is él.

Interjú adatok

Interjúalany: Ernõné Andai
Interjúkészítő neve:
Andor Eszter
Interjú készítésének hónapja:
Május
Interjú készítésének éve:
2001
Budapest, Hungary

Kulcsfigura

Bela Erdos
Születési év:
1874
Születési hely:
Felpec
Ország neve a fénykép készültekor::
Magyarország
Halálozási év:
1936
Halálozási hely:
Vienna
Country of death:
Austria
Meghalt:
before WW II
Foglalkozása
II. világháború előtt:
ran a housing-estate management office
Névváltozás
  • Születési név: 
    Deutsch Béla
    Névváltoztatás éve: 
    1891
    Névváltoztatás oka: 
    Asszimiláció, magyarosítás

Másik személy

Janos Erdos
Születési év:
1878
Születési hely:
Felpec
Ország neve a fénykép készültekor::
Magyarország
Halálozási év:
1944
Halálozási hely:
Auschwitz
Country of death:
Poland
Halálozási hely:
Auschwitz
Foglalkozása
II. világháború előtt:
lawyer

További képek ebből az országból

Pál Fülöpné az unokájával
Váradi Richárdné ikrei
Hámos Imréné rokonaival
Hadel Jánosné
glqxz9283 sfy39587stf02 mnesdcuix8
glqxz9283 sfy39587stf03 mnesdcuix8