Deutsch Ignácné fiával és családjával

Deutsch Ignácné fiával és családjával
+
  • Fénykép készítésének helye:
    Felpéc
    Ország neve a fénykép készültekor:
    Magyarország
    Ország neve ma::
    Hungary
    Name of the photographer / studio:
    Glück József
Ez az apai nagyanyám, Deutsch Ignácné (elöl balra), mögötte áll az egyik fia, Erdős Sándor a feleségével. A nagymama mellett jobbra ül Sándor legidősebb lánya, Rózsi a gyerekével, és mögötte áll a férje, Bruszt Ferenc. Az 1920-as évek végén készült a kép Budapesten. Erdős Sándor [1870--1945] megmaradt Nyugat-Magyarországon, ahonnan származnak. Valami köze lehetett a molnársághoz, mert Bősárkányban lett egy hengermalma. De volt malmuk Kapuvárott és Hódmezővásárhelyen is. A felesége, Topf Ilona [1877--1937] postáskisasszony volt, amikor Sándor megismerte. Mérhetetlenül okos nő volt. Bősárkányban ő volt a postahivatal vezetője. Aztán persze abbahagyta. Azt mondja a családi krónika, hogy mindent ő tanácsolt a férjének, minden lépését ő mondta meg, vele beszélt meg mindent: mit vegyen, mit adjon el, mindent. Bősárkányban volt nekik egy családi rezidenciájuk [Bősárkány: Sopron vm.-i kisközség, 1930-ban 2200 lakossal. -- A szerk.]. Nagyon gazdag volt. Amikor én tíz éves voltam, akkor ott már folyóvíz volt, ami falun ritka volt. A malomtól volt villanyvilágítás, volt rádió, telefon, üvegház palántákkal, teniszpálya, minden. Amikor olyan 12-13 éves voltam, akkor neki már volt autója sofőrrel [1930-ben 13 394 személyautó volt Magyarországon, a többségük persze Budapesten. -- A szerk.], és a fiának is volt, aki maga vezette. Nagy flancolás ment ott, és borzasztóan törleszkedett a dzsentrikhez, azokkal barátkozott. Télen mindig Pesten éltek, béreltek egy hatszobás vagy négyszobás lakást a Vígszínház utcában. Télen falun nincs élet, itt meg élték világukat, színházba jártak, társaságba jártak. És a családot is kultiválták. Sokszor meg voltunk híva ebédre -- de nagyon kegyesen és leereszkedően. Nem voltak nagyon vallásosak, de azért jobban, mint az anyai ág. Úgy emlékszem, hogy péntek este gyertyát gyújtottak, és a nagyünnepekkor templombérletet váltottak. A háború alatt a család Pesten bujkált, Sándor néhány hónappal a háború befejezése előtt halt meg, akkor már nagyon beteg és öreg volt. Rózsi [1901--1944] Pesten élt a férjével, aki a Budapesti Húsnagyvágó Szövetség elnöke volt. A Rózsi gazdag úrinő volt, nagypolgári életet éltek, uszodába járt, úszott, sportolt. Saját házuk volt. Mi csak akkor jártunk náluk, ha meg voltunk híva születésnapra, ilyesmire. Borzasztó véget ért szegény. A Maros utcai kórházban legyilkolták a 16 éves lányával együtt. A férje pedig öngyilkos lett 1944-ben.

Interjú adatok

Interjúalany: Ernõné Andai
Interjúkészítő neve:
Andor Eszter
Interjú készítésének hónapja:
Május
Interjú készítésének éve:
2001
Budapest, Hungary

Kulcsfigura

Ignácné Deutsch
Születési év:
1841
Születés évtizede:
1840
Születési hely:
Felpéc
Halálozási év:
1931
Halálozási hely:
Felpéc
Meghalt:
before WW II
Foglalkozása
II. világháború előtt:
Háztartásbeli
Névváltozás
  • Születési név: 
    Perl Mária
    Névváltoztatás éve: 
    1860
    Névváltoztatás oka: 
    Házasság

Másik személy

Sandor Erdos
Születési év:
1870
Születési hely:
Felpec
Ország neve a fénykép készültekor::
Magyarország
Halálozási év:
1945
Halálozási hely:
Budapest
Country of death:
Hungary
Halálozási hely:
Budapest
Foglalkozása
II. világháború előtt:
owner of mills
  • Születési név: 
    Deutsch
    Névváltoztatás oka: 
    Assimilation

További képek ebből az országból

Preisz Györgyné és Gerõ Andor
Rosenthal Pál és Rosenthal Pálné esküvõi fényképe
Braun Zsigmond tagsági jegye
Pór Endre keresztlevele
glqxz9283 sfy39587stf02 mnesdcuix8
glqxz9283 sfy39587stf03 mnesdcuix8