Deutsch Ignácné fiával és családjával

Deutsch Ignácné fiával és családjával
+
  • Fénykép készítésének helye:
    Felpéc
    Ország neve a fénykép készültekor:
    Magyarország
    Ország neve ma::
    Hungary
    Name of the photographer / studio:
    Glück József
Ez az apai nagyanyám, Deutsch Ignácné (elöl balra), mögötte áll az egyik fia, Erdős Sándor a feleségével. A nagymama mellett jobbra ül Sándor legidősebb lánya, Rózsi a gyerekével, és mögötte áll a férje, Bruszt Ferenc. Az 1920-as évek végén készült a kép Budapesten. Erdős Sándor [1870--1945] megmaradt Nyugat-Magyarországon, ahonnan származnak. Valami köze lehetett a molnársághoz, mert Bősárkányban lett egy hengermalma. De volt malmuk Kapuvárott és Hódmezővásárhelyen is. A felesége, Topf Ilona [1877--1937] postáskisasszony volt, amikor Sándor megismerte. Mérhetetlenül okos nő volt. Bősárkányban ő volt a postahivatal vezetője. Aztán persze abbahagyta. Azt mondja a családi krónika, hogy mindent ő tanácsolt a férjének, minden lépését ő mondta meg, vele beszélt meg mindent: mit vegyen, mit adjon el, mindent. Bősárkányban volt nekik egy családi rezidenciájuk [Bősárkány: Sopron vm.-i kisközség, 1930-ban 2200 lakossal. -- A szerk.]. Nagyon gazdag volt. Amikor én tíz éves voltam, akkor ott már folyóvíz volt, ami falun ritka volt. A malomtól volt villanyvilágítás, volt rádió, telefon, üvegház palántákkal, teniszpálya, minden. Amikor olyan 12-13 éves voltam, akkor neki már volt autója sofőrrel [1930-ben 13 394 személyautó volt Magyarországon, a többségük persze Budapesten. -- A szerk.], és a fiának is volt, aki maga vezette. Nagy flancolás ment ott, és borzasztóan törleszkedett a dzsentrikhez, azokkal barátkozott. Télen mindig Pesten éltek, béreltek egy hatszobás vagy négyszobás lakást a Vígszínház utcában. Télen falun nincs élet, itt meg élték világukat, színházba jártak, társaságba jártak. És a családot is kultiválták. Sokszor meg voltunk híva ebédre -- de nagyon kegyesen és leereszkedően. Nem voltak nagyon vallásosak, de azért jobban, mint az anyai ág. Úgy emlékszem, hogy péntek este gyertyát gyújtottak, és a nagyünnepekkor templombérletet váltottak. A háború alatt a család Pesten bujkált, Sándor néhány hónappal a háború befejezése előtt halt meg, akkor már nagyon beteg és öreg volt. Rózsi [1901--1944] Pesten élt a férjével, aki a Budapesti Húsnagyvágó Szövetség elnöke volt. A Rózsi gazdag úrinő volt, nagypolgári életet éltek, uszodába járt, úszott, sportolt. Saját házuk volt. Mi csak akkor jártunk náluk, ha meg voltunk híva születésnapra, ilyesmire. Borzasztó véget ért szegény. A Maros utcai kórházban legyilkolták a 16 éves lányával együtt. A férje pedig öngyilkos lett 1944-ben.

Interjú adatok

Interjúalany: Ernõné Andai
Interjúkészítő neve:
Andor Eszter
Interjú készítésének hónapja:
Május
Interjú készítésének éve:
2001
Budapest, Hungary

Kulcsfigura

Ignácné Deutsch
Születési év:
1841
Születés évtizede:
1840
Születési hely:
Felpéc
Halálozási év:
1931
Halálozási hely:
Felpéc
Meghalt:
before WW II
Foglalkozása
II. világháború előtt:
Háztartásbeli
Névváltozás
  • Születési név: 
    Perl Mária
    Névváltoztatás éve: 
    1860
    Névváltoztatás oka: 
    Házasság

Másik személy

Sandor Erdos
Születési év:
1870
Születési hely:
Felpec
Ország neve a fénykép készültekor::
Magyarország
Halálozási év:
1945
Halálozási hely:
Budapest
Country of death:
Hungary
Halálozási hely:
Budapest
Foglalkozása
II. világháború előtt:
owner of mills
  • Születési név: 
    Deutsch
    Névváltoztatás oka: 
    Assimilation

További képek ebből az országból

Haskó Györgyike elsõ elemis tablóképe
Dezsõ Árpád és a felesége a Városligetben
Altman Károly bizonyítványa és testületi oklevele
Neu Adolf és családja
Domonkos Miksa a zsinagógában
glqxz9283 sfy39587stf02 mnesdcuix8
glqxz9283 sfy39587stf03 mnesdcuix8