Lövith Irén

Lövith Irén
+
  • Fénykép készítésének helye:
    Kolozsvár
    Fénykép készítésének éve:
    1942
    Ország neve a fénykép készültekor:
    Magyarország
    Ország neve ma::
    Romania
Erről a képről nem sokat tudok. 1942-es keltezésű. Ez a neológ zsinagóga Kolozsváron [ma a Deportáltak zsinagógája nevet viseli, a Horea úton van], a kép a templom előtt készült. Hátul volt a zsidó iskola épülete, oda járt a húgom. Azt hiszem, ez csak nyolcosztályos iskola volt, és mindenféle társadalmi réteg gyerekei jártak ide, szóval gazdag zsidók is járatták a gyerekeiket ebbe az iskolába. Az állók között jobbról az ötödik Irénke. Elég nagyocska már, az hiszem, harmadik vagy negyedik osztályos. Jellemző, hogy mosolyog, látszik a Lövith-Pardesz karaktere. Borzasztóan barátságos és nyitott volt. Időnként, ha volt valami kis pénzem, kézen fogtam, és elmentünk vásárolni, vettem neki cukorkát vagy fagylaltot. Anyám foglalkozott Irénkével tanulás tekintetében. Irénke nagyon ragaszkodott hozzám, mindig mellettem volt, jóban voltunk. Nagyon jópofa, édes leányka volt. A figuráimon, amiket készítettem az ő jelenlétében, nagyokat kacagott. Az első vicces rajzot egy matróztól tanultam: csináltam egy Chaplint hátulnézetből, hogy volt egy ék alakú nyílás a frakkjának, az ujjammal ki kellett nyomni, és mindenki látta, hogy az a feneke. A kicsike élvezte, most is emlékszem a kacagására. [Lövith Egon 1944 februárjában kapott behívót Nagybányára, nem tudja pontosan, hogyan alakult a családja helyzete a deportáláskor, csak annyit tud, amit másoktól hallott.] Azt tudom, hogy a téglagyárba vitték édesanyámat, nagyanyámat és a kicsi húgomat. Hárman voltak egy darabig, amíg együtt hagyták őket, egy nő mesélte nekem, hogy együtt vagonírozták be. 1950-ben találkoztam ezzel, aki mondta, hogy az édesanyámmal együtt dolgozott az Ufaromban mint munkás. Azt mondta, rettenetes volt, százan voltak a vagonban, étlen, szomjan ültek, a nagyanyámat már holtan szedték ki a vagonból, nem bírta ki. Mikor megérkeztek Auschwitzba, volt ott egypár zsidó, akik elvették a csomagokat, és azok mondták nekik: ?Látjátok ott, azt a kéményt? Fél óra múlva ott jösztök ki, azon a füstön.? S akkor oda kerültek Irénkével együtt Mengele elé, aki Irénkét rögtön a másik oldalra utasította. [Csak feltételezés, hogy éppen Mengele szelektálta az embereket. -- A szerk.] Tehát anyám már tudta, hogy Irénke halálra van ítélve. ?És akkor fogta magát -- meséli a nő --, a maga édesanyja kézen fogta a leányát, és ment a halálba.?

Interjú adatok

Interjúalany: Egon Lövith
Interjúkészítő neve:
Molnár Ildikó
Interjú készítésének hónapja:
Március
Interjú készítésének éve:
2003
Cluj-Napoca, Románia

Kulcsfigura

Irén Lövith
Születési év:
1932
Születési hely:
Mexikóváros
Halálozási év:
1944
Halálozási hely:
Auschwitz
Halálozási hely:
Auschwitz

További képek ebből az országból

Szédereste a marosvásárhelyi hitközségnél
Deutsch Éva az unokatestvérével
Jakobovics Olga és Moskovits Móric
A szatmárnémeti Grósz család
Riemer Paula és családja

További életrajzok ebből az országból

glqxz9283 sfy39587stf02 mnesdcuix8
glqxz9283 sfy39587stf03 mnesdcuix8