Kornfeld Ferencné és testvére a szódagyárban

+
  • Fénykép készítésének helye:
    Dunaszerdahely
    Fénykép készítésének éve:
    1948
    Ország neve a fénykép készültekor:
    Csehszlovakia
    Ország neve ma::
    Slovakia
A képen a feleségem és a húga látható, már a háború után a szódagyárban.
 
Az apósomnak, Weiss Mózesnek szódagyára volt Dunaszerdahelyen. 1945-ben boldog voltam, hogy a leendő feleségem hazajött a húgával. Közben elmúlt az év, beléptünk az 1946-os évbe. A szódagyár is elkezdett működni. A feleségem unokatestvére, Weiss Feri sokat segített, hogy visszakapjuk a szódagyárat. Segített összeszedni a régi szódásüvegeket, amikbe be volt vésve a név, hogy Weiss M. Mózes, Dunaszerdahely. Lovas kocsit kellett szerezni. Volt egy ló is hozzá.
 
Én már szabómester voltam, de besegítettem a szódagyárba is. Hajnalban szódáskocsival jártam a falvakat és az itteni kocsmákat, szedtem össze az üres szódásüvegeket, hogy legyen mit megtölteni. Voltak tíz-, tizenöt, húsz- és huszonöt literes ballonok is, amiket tölteni kellett. Ila néni és a feleségem töltötte a szódát. Amikor befejeztem a szabóságban a munkát, akkor délután kihordtam a szódát. Ez így ment egy darabig. Hajnalban szódát hordani, utána bemenni a műhelybe, méreteket venni, megbeszélni a kuncsaftokkal, munkát biztosítani az embereknek, majd néha visszamentem, és az üvegeket segítettem tölteni, aztán széthordani a kocsmákba a tele üvegeket. Akkor még nagyon fiatalok voltunk, alig múltam huszonegy éves, a feleségem tizenkilenc éves volt. Közben jártunk mulatni, szórakozni. Szombat este mindig nagyobb bulikat rendeztek, ma már bulinak hívják, abban az időben mulatság volt. Jókat mulattunk. Nem volt komolyabb értelme az életünknek. Elfelejtettük a szülőket. Sokat mulattunk, szerettem mulatni. Divat volt a cigányzene. Amikor azt akartam, hogy a cigány az én nótámat húzza, akkor egy százkoronást belehúztam neki a vonójába. Volt úgy, hogy hazajöttünk, lefeküdtünk, felkeltünk, és egy fillér nem volt a házban. Az utolsó fillérig elmulattunk mindent. Egyszerűen nem volt számunkra semminek sem értéke, mert mindenünk elveszett. A szülők elvesztek, a rokonok, majdnem mindenki a családból. Az életösztön tartotta bennünk a lelket.
 
Egyszer csak jöttek az államosítások. Elvették a szódagyárat.
 

Interjú adatok

Interjúalany: Ferenc Kornfeld
Interjúkészítő neve:
Martin Kornfeld
Interjú készítésének éve:
2005
Dunaszerdahely, Slovakia

Kulcsfigura

Ferencné Kornfeld
Zsidó név:
Sarah Lea bat Gitl
Születési év:
1926
Születési hely:
Dunaszerdahely
Foglalkozása
II.világháború után:
Üzletvezető
Névváltozás
  • Születési név: 
    Weiss Rozália
    Névváltoztatás éve: 
    1946
    Névváltoztatás oka: 
    Házasságkötés

Másik személy

Sándorné Nagy
Zsidó név:
Liebele bat Gitl
Születési év:
1929
Születési hely:
Dunaszerdahely
Ország neve a fénykép készültekor::
Csehszlovákia
Halálozási év:
2002
Halálozási hely:
Dunaszerdahely
Country of death:
Slovakia
Foglalkozása
II.világháború után:
Szakácsnő
  • Születési név: 
    Weiss Ilona
    Névváltoztatás oka: 
    Házasságkötés

További képek ebből az országból

Zuzana Rujderová és családja
Jolana Herczogová és családja
Feldmár Sándor
Katarína Löfflerová édesapjával
glqxz9283 sfy39587stf02 mnesdcuix8
glqxz9283 sfy39587stf03 mnesdcuix8