Galla László munkaszolgálatban

Galla László munkaszolgálatban
+
  • Fénykép készítésének helye:
    Csucsa
    Fénykép készítésének éve:
    1943
    Ország neve a fénykép készültekor:
    Magyarország
    Ország neve ma::
    Romania
Ez a kép a munkaszolgálatban készült. Csucsán, 1943-ban, ahol tankcsapdákat kellett ásnunk. Ilyen sziklás talajban kellett hogy ássunk, normál ásókkal. Csucsa ugye Erdélyben van, és ott a hegyek azok nagyrészt ilyen sziklásak, és elég nehéz volt. De itt már úgy látom, szóval ezek már ilyen kikövezettek, hogy le ne omoljon, ki is kellett ezeket kövezni, támasztani az oldalait, nem volt kesztyűnk meg ilyesmi, szabad kézzel hordtuk ezeket az óriási köveket és támasztottuk meg a falakat. Látástól vakulásig dolgoztunk, legalább tíz órát naponta. Egyenruha nem volt, csak egyensapka meg karszalag, sárga színű. És ezen még egy-két honvéd is van, akik keretlegények voltak. Erdélyben az erdélyi hegyek nagyrészt ilyen sziklásak, és elég nehéz volt ásni. De itt úgy látom, ezek már ilyen kikövezettek, hogy le ne omoljon, ki is kellett ezeket kövezni. Legalább tíz órát dolgoztunk egy nap. Kaptunk enni. Nem volt egy változatos koszt, de jól lehetett azért lakni vele. Muszáj volt, mert másnap is dolgozni kellett. A földön aludtunk, az általános volt, leszórt szalmán. Azt hiszem éppen Csucsán, valamilyen iskolateremben aludtunk. Hogy miért nem volt ott éppen iskola, azt persze nem tudom, mert hiszen télvíz idején voltunk Csucsán. De ez rendszeres volt, hogy ahol kaptunk szállást, ott sohasem aludtak. Szóval munkaszolgálat alatt én ágyban nem aludtam, kádban nem fürödtem.. A földre leterített szalmán, és arra leterített pokrócon aludtam. Egy ideig Nagyváradon voltunk, és ott nagyon jó dolgunk volt, a Gábor Áron Honvéd Tüzérségi Hadapród iskola óriási nagy, sok hektáros területén. Lehet, hogy ott ágyban aludtunk, de ott sem biztos. Máshol az alatt a négy-öt év alatt, amikor én ebben részt vettem, mindig földön. Enni kaptunk, nem panaszkodhatom én az étel mennyiségére. Persze nem volt egy változatos koszt, de jól lehetett azért lakni vele. Az a szerencse, hogy én mindig mindent megettem. Hát muszáj volt, mert másnap is dolgozni kellett A barátomtól, a Klein Miklóstól, akit a háború után már Fábián Miklósnak hívtak, kaptam ezt a képet. A következőket írta a hátára, már a háború után: ?Ugye milyen büszke, karakán gyerek Galla: Persze itt még a hazát védtük. A Mauthausen felé vezető halálvonatra még nem gondoltunk.? Õvele együtt voltam végig, sajnos ezen a képen nincsen rajta.

Interjú adatok

Interjúalany: László Galla
Interjúkészítő neve:
Sárdi Dóra
Interjú készítésének hónapja:
Január
Interjú készítésének éve:
2004
Budapest, Hungary

Kulcsfigura

László Galla
Zsidó név:
Eliezer
Születési év:
1916
Születési hely:
Szentes
Foglalkozása
II. világháború előtt:
Vaskereskedõ
II.világháború után:
Közgazdász
Névváltozás
  • Születési név: 
    Gunst László
    Névváltoztatás éve: 
    1948
    Névváltoztatás oka: 
    Asszimiláció, magyarosítás

További képek ebből az országból

Székely Sára május elseji felvonuláson
Dézsi Judit
Fuchs Jenõné 17 éves korában
Molnár Albertné huszonkét éves korában.

További életrajzok ebből az országból

glqxz9283 sfy39587stf02 mnesdcuix8
glqxz9283 sfy39587stf03 mnesdcuix8