Galla László az édesanyjával

Ezen a képen én vagyok az anyukámmal, Gunst Sándornéval. Pár hónapos lehetek ezen a képen. Azt hiszem, ez az első kép, ami rólam készült. Mikor az I. háború kitört, apám már 34 éves volt, rögtön be is hívták. Azt is tudom, hogy a lugosi ezredhez került - Lugos [Krassó-Szörény vm.] Romániához tartozik most -- a lugosi ezredet vitték aztán ki Szerbiába, az egész háborút ott töltötte, Dalmáciában és környékén, egészen a végleges visszavonulásig. Négy évig folyamatosan távol volt. Szabadságot kapott, bár nem otthon készültem én, hanem Belgrádban. Apám szabadságot kapott, de nagyon rövidet, és előre tudták, hogy mikor, és anyám leutazott Belgrádba, és ott egy laktanyának a tiszti szállásán - apám mint zászlós tiszt vonult be, és a végén századosként szerelt le -találkozhattak, ott töltöttek egy pár napot, és ott készültem én 1916 februárjában. Mikor körül lettem metélve, apám nem volt otthon, tehát őneki táviratoztak. Hamar hazajött. Ezt onnan tudom, hogy amikor megtudták ott, ahol ő éppen volt -- valami nagyhercegi vagy fejedelmi kastélyban lakott a tisztikar valahol Dalmáciában, amelyiknek apám is a tagja volt -- amikor megtudták, hogy én születtem, elhappoltak egy gyönyörű szép albumot, ami annak az fejedelmi családnak tagjait tartalmazta, és azt küldték nekem ajándékba a tiszttársak. És ott még nem tudták, hogy engemet hogy fognak hívni. Tehát apám biztos hogy hazajött, nem sokkal az én születésem után, annyira hamar, mikor még nem tudták, hogy engem hogy hívnak [Rendes körülmények között a körülmetélésre az újszülött fiú nyolcnapos korában kerül sor, és ekkor kap nevet is a gyerek. Egyébként a hagyomány szerint az anya joga a név megválasztása. Szokás elhunyt nagyapa vagy más rokon nevét adni, az askenázi közösségekben élő nagyapa nevét is kaphatja az újszülött fiúunoka. Lásd még: névadás. -- A szerk.].