Friedmann Pál és Ernő Pap Verával

Kép
A képen a legkisebb, a masnis [kislány] az anyám, született Klein Vera, két unokatestvérével. Friedmann-nak hívták a fiúkat gyerekkorukban. Az ő anyjuk és az én nagyanyám testvérek voltak. Ischl, ahol a kép készült, egy ismert és felkapott termálfürdő volt Ausztriában, ahova a módosabb emberek jártak. Anyám egész kiskorában, amikor 2 éves volt, fölkerült Budapestre nagyanyámmal együtt. A nagyanyám -- akinek a férje, a nagyapám, akkor már meghalt --, állást kapott a sógoránál. Ennek a két fiúgyereknek [akik a képen láthatók] az apja gyáros volt, úgy hívták, hogy Friedmann Arnold. A kisebbiket, aki nemrégen halt meg kilencvenvalahány éves korában, Pálnak hívták. Fótira magyarosította a nevét. Pali úgynevezett libamájszakértőként a pesti közellátási minisztériumban dolgozott, és ilyen minőségben ő rendezte a libamájkonzerv, főleg Franciaországból való beszállítását Magyarországra, meg az elárusításáért is ő felelt. A második házasságából van egy lánya, az unokahúgom, akinek a férje orvos. Pesten laknak. A nagyobbik fiú, Ernő a hetvenes években halt meg. Fülekire magyarosította a nevét hajdanában. Kiment Dél-Amerikába. Állítólag nagyon gazdag ember volt. Klein Ferenc, az anyai nagyapám nagyon fiatalon, rákban halt meg valamikor 1909 körül. Anyám 1909-ben született. Azt hiszem, néhány hónapos volt, amikor az apja meghalt. Nagyanyám és anyám tulajdonképpen Pesten éltek azután, egészen az 1920-as évek derekáig. Pesten, Friedmann Rózsi néni férjének a gyárában dolgozott a nagyanyám jó sokáig. Ezalatt anyám Pesten egy híres táncművésznő, Szentpál Olga iskolájában tanult [koreográfiát], s onnan aztán Würzburgba, Németországba került, ahol végzett. És csak utána mentek vissza Temesvárra. A nagyanyámnak külön lakása volt; tisztviselő volt. Azt hiszem, az első években anyám Lugoson nyitott iskolát [tánciskolát] és aztán Temesváron. [Lugos (1920-1940) - Város Romániában Temesvártól dél-keletre, a Temes folyó két partján, Szörény vármegye székhelye. Mint vármegyeszékhely fontos gazdasági, kereskedelmi és oktatási központ. Több gazdasági, kulturális és oktatási intézménye van, és számos egyesület, szervezet székhelye. A két világháború között itt szerkesztették a 'Magyar Kisebbség' című nemzetpolitikai szemlét. Lakossága 1920-ban 20 ezer főt tesz ki (7600 román, 4200 magyar, 5900 német és 1700 zsidó). -- A szerk.]

Photo donated by

Ferenc Pap