Pap László

Kép
10 éves volt itt apám, Pap László, valószínűleg Temesváron készült a kép 1916-ban. Az apám szülei is Temesváron éltek. Fogalmam sincs róla, hogy milyen műteremben készült a kép. Kassán született az apám, két évvel a nővére, Pap Ibolya után. Onnan vagy három-négy évre rá, Szolnokra kerültek, ahol a húga, Pap Klára született. Volt ott, Szolnokon egy Kereskedelmi Iskola [lásd: kereskedelmi iskolák] nevű tanítási központ, ott volt a nagyapám igazgató. Ekkor közbejöttek az 1918-1919-es események, az első világháború vége, és az úgynevezett szovjet forradalom [lásd: Tanácsköztársaság]. Nemsokára aztán rövid időre felkerültek Pestre. Aztán 1919, azt hiszem, márciusában vége lett ennek a mozgalomnak. Miután összeomlott ez az egész, illegálisan mentek Bécsbe a nagyanyám jómódú nővéréhez. Onnan aztán nagyapám mindenfelé küldött önéletrajzokat, ajánlkozásokat, s a temesvári Zsidó Líceum elfogadta a jelentkezését. [1919-ben alakult az iskola, élén a Tarbut Zsidó Iskolaegyesület közös kuratóriuma állt. Lásd még: Tarbut Romániában. -- A szerk.] Így kerültek Temesvárra 1920-ban vagy 1921-ben. Elég mozgalmas fiatalsága volt apámnak, mert ő is és a nővére meg a húga is a szülőkkel mentek Bécsbe 1919-ben. Akkor, az első világháború után volt egy olyan akció, hogy az úgynevezett vesztes országok -- és Magyarország vesztes ország volt -- gyermekeikből sokat külföldre küldtek 'feltáplálni'. Így került egy évre apám is és a kisebbik nagynéném Londonba. Iskolába jártak ott. Ugyanakkor a másik nagynéném, Ibolya egy anyai nagynénjéhez került Csehszlovákiába ugyanilyen címen, és ott volt egy ideig. Ez az időszak körülbelül egy évet tartott, úgy 1920 körül. Akkor mind visszatértek Temesvárra. Nagyapámnak már megvolt a tanári állása, és ott folytatták mind a hárman a tanulmányaikat a Zsidó Líceumban. Nagyapám nagyon szigorú volt, mint ahogy egyes tanárok szoktak lenni. Főleg a saját fiával volt szigorú. Tanította, sőt osztályfőnöke is volt egy időben. Azt többször is mondta apám, hogy neki mindig irtóan fel kellett készülnie, mert ha nem, akkor nagy baj volt.

Fotó adatai

Interjúalany

Ferenc Pap