Korányi György anyai nagymamája Abbáziában

A képen anyai nagyanyám, Gattein Lipótné - született Zweig Berta - látható. A fénykép Abbáziában készült 1905-ben.
 
Nagyanyám régi óbudai kereskedő família tagja volt. Úgy emlékszem, hogy 1854-ben született. Hárman voltak testvérek. Nagyanyám volt a legidősebb, Vilmos öccse volt a középső, és Pepi húguk volt a legfiatalabb. Vilmos nagybátyámból gazdag óbudai csemegekereskedő lett és mindkét testvérét kiházasította. Nem tudom, hogy Pepi néninek mit adott, de hallottam, hogy a nagyanyám a Kiscelli utcában egy berendezett fűszerüzletet kapott és így jó partinak számított. 
 
Nagyanyám nagyon erős egyéniség, színes ember volt. Ősóbudai lány lévén anyanyelve az óbudai német volt jiddis, szlovák és magyar szavakkal keverve. Bizonyos mondataival önmagát és a környezetét szórakoztatta. Így például, ha valakit "méltatni" akart, akkor azt mondta: "steckt viel Ehre in ein Glas Wein..." (azaz: kiszúrja a szemét egy pohár borral).  Vagy néha felsóhajtott és az alábbiakat rebegte: "Ja, ja hat er gesogt, und nacket is Er gestorben, und ein sechser Labl war sein letzter Bissen..." (azaz: " Igen, igen szólt, és meztelenül meghalt, és egy hatos cipó volt az utolsó falatja..."). Néha bécsi "Gassenhauereket"  is énekelt, vagy megtanított az ismert jiddis dalra: Hat e Jid e Wabele, hat e Wab e Jidele, hat e Jid, e Jid, e Jid e Jid e Wabele...  Nekem az első elemiben az 1x1 nehezen ment a fejembe, és igen erélyes nagyanyám kínzott a számtáblával. Ha nem tudtam jól felelni, akkor az öklével jókorát sózott a karomra. Szó szerint belém verte az egyszeregyet.