Kohn Aranka esküvője

A Kohn családról készült a kép abból az alkalomból, hogy Németh Lajos és Kohn Aranka házasságot kötött 1928-ban.

 

Álló sor balról: Kovács Lajos, Németh Lajos, Steiner István, Kovács Ernő, Kovács Jenő, doktor Kovács Sándor, Kovács Pál, Klein Elemér, Berecz József, Kovács Béla. 

Ülő sor balról: Kovács Lajosné (Ney Margit), Kohn Aranka, Steiner Istvánné (Kohn Hedvig), Fischer Hermina (akit nagymamának hívtunk, de a nagypapa harmadik felesége volt), Kohn Mór, Klein Elemérné (Kohn Jolán), Berecz Józsefné (Kohn Margit), Kovács Béláné (Herzfeld Ilona). 

A gyerekek balról: Kovács Mariann (Kovács Lajos lánya), Kovács János (Kovács Béla fia), Klein Elemér fia (süketnéma volt, Auschwitzban ölték meg), Kovács Éva (Kovács Lajos másik lánya), Berecz Endre, Klein László Zoltán (Klein Elemér másik fia).

 

Kovács Lajos (1888--1948) az érettségi után elvégezte a Keleti Akadémiát, tisztviselő lett, utoljára egy cseh--német vegyipari gyár budapesti képviseletének volt az igazgatója. Feleségül vette Ney Margitot, aki a híres énekes családból származott. Két lányuk volt. Az egyik Mariann (1919--1988), aki férjhez ment Keszei Pál kalapkereskedőhöz, és három gyereke volt. Mariann a kilencedik kerület tanácselnökeként ment nyugdíjba. A másik Éva (1921--1990), neki nem volt családja, tanárnő lett, és mint gimnáziumigazgató ment nyugdíjba. A holokauszt alatt az egész család bujkált, és mindenki túlélte. 

 

Kohn Aranka (1905--1944) férjhez ment Németh Lajos (1894--1944) fakereskedőhöz. Két gyerekük született, Rudolf (1929), aki ma is él, és Júlia (1931--1944). Rudolfon kívül mindenki meghalt 1944-ben.

 

Kovács Ernő (1898--1944) fogtechnikus volt, agglegény, és Pápán dolgozott a másik nagybátyámmal, az ugyancsak agglegény doktor Kovács Sándor fogorvossal. Mindketten 1944-ben haltak meg.

 

Kohn Hedvig (1896--1944) férjhez ment Steiner István bőrkereskedőhöz. Férje és 1931-ben született András fia túlélte a holokausztot, ő nem. Steiner István 1984-ben, kilencvenegy éves korában halt meg Budapesten.

 

Kovács Jenő (1894--1945) gabonakereskedő volt, pontosabban tőzsdeügynök, ma azt mondanák, hogy bróker, csak nem pénzben, hanem az árutőzsdén, gabonában. Feleségül vette Kellner Herminát, de nem volt gyerekük. Jenő bátyám Pesten halt meg 1945-ben, a felszabadulás után, mert súlyos cukorbeteg volt, és nem volt inzulin.

 

Kovács Pál (1895--1951) mindent túlélt. Végigharcolta az első világháborút mint 32 és feles tüzér. Tizedesként szerelt le. 1938-ban behívták, akkor még katonának. 1942 nyarán behívták munkaszolgálatra, és kivitték a Donhoz. Onnan is visszajött, pedig még Dorosicsban is ott volt. Utána elvitték Auschwitzba, onnan Dachauba, és onnan is visszajött, amikor Dachau felszabadult. A felesége, Lőwy Erzsébet és Éva nevű lánya Auschwitzban végezte. Amikor hazajött, feleségül vette Berger Erzsébetet. 1951-ben halt meg, Csornán. 

 

Kohn Jolán (1892--1944) férjhez ment Klein Elemérhez, aki fűszeres volt Csornán. Született két gyerekük, 1919-ben István, 1923-ban László. Az egész család Auschwitzban végezte, kivéve Lászlót, aki munkaszolgálatosként halt meg valahol 1944-ben.

 

Kovács (Kohn) Béla (1891--1944) szabónak tanult, de végig az apja ruhaboltjában volt. Feleségül vette Herzfeld Ilonát, és született egy fiuk, János (1922--1993). János a feleségével, Biringer Annával 1946-ban kiment Izraelbe [akkor még: Palesztina], és ott született egy lányuk. Kovács Bélát 1944-ben Auschwitzban vitték, de nem ott halt meg, hanem valahol Németországban. 

 

A képen szereplő huszonnégy személyből tizenhárom a holokausztban halt meg, két személy korábban.