Kőnig Istvánné édesanyja

A képen édesanyám [Steinberger Mártonné, szül. Schillinger Márta] látható tizenkilenc éves korában.

 

Anyám 1901-ben született, Gyulán. Az apjának [Schillinger Lipót] volt egy vasüzlete, ahol mindent lehetett kapni, ami fémből volt, ekét, edényeket, biciklit, szöget, csavart, mérleget. Anyám mamája ült a pénztárban.

 

Azt nem tudom, hogy anyám milyen iskolát végzett. Zongorázni tanult. Amikor leült, mindig Sinding "Tavaszi zsongás"-át kezdte játszani.

 

Apám és anyám Békéscsabán ismerkedtek meg. Apám tizenhárom évvel idősebb volt anyámnál, már meglett ember volt, amikor megismerkedtek. Valami összejövetelen vagy bálban bemutatták őket egymásnak. Anyám mesélte, hogy apám híresen jóképű volt, és anyám mindig azt akarta, hogy a Steinberger felesége legyen. 

 

1924-ben megszületett a nővérem, Hanni, és 1928-ban megszülettem én. Anyám nem foglalkozott velünk, mert a kisasszony nevelt. Kétéves koromtól tízéves koromig volt nálunk egy fräulein, ő játszott velünk, ő mesélt, ő tanított meg úszni és evezni, ő vitt és hozott az iskolából.

 

Anyám irányította a háztartást. A szobalánnyal járt ki a piacra, a szobalány vitte a kosarat, anyám vásárolt. Mit csinált még, nem is tudom. Nem főzött, mert volt szakácsnő. Később, amikor már tizenéves voltam, már csak egy asszony volt, talán szakácsnő, és az utolsó másfél-két évben már csak bejárónő. Anyám nem tudott főzni. Amíg a kisasszony volt, addig ő adta az uzsonnát az iskolába. Amikor gimnáziumba mentünk, nem emlékszem, hogy ki kente a kenyerünket.