Svéd Mihály Párizsban

Svéd Mihály Párizsban

Kép
Ez az apukám [Svéd Mihály] fiatalon, Párizsban, még a házassága előtt. Ez a kép olyan 1925-1926 körül készülhetett.
 
Apám családjában az apám volt az, akit egyetemre küldtek a nagyszüleim, mert ő volt a legidősebb. Általában a legidősebbet küldték el a zsidó családokban tanulni. Az öccsei közül az egyik ikeröccse [Svéd Vilmos] szakmát tanult, fodrász volt és pedikűrös, fodrászüzlete volt a Népszínház utcában. A másik [Svéd Zoltán] kereskedelmiben érettségizett, és Sanyinak is szakmája volt. Apu végül egy évet végzett csak a közgazdaságin. Mert aztán felmérte a helyzetet, hogy nincs tovább [Apja 1917-18 körül kezdhetett egyetemi tanulmányokba (1899-ben született). Nem tudjuk kideríteni, melyik egyetemre iratkozott be közgazdaság-tudományt tanulni, hiszen önálló közgazdasági egyetem ekkor még nem létezett. Lásd a szócikket: közgazdaság-tudományi egyetem. -- A szerk.].
 
1919-ben beállt vöröskatonának, mint afféle baloldali ember. Amikor leverték a kommünt, akkor a Svéd nagyapámék a Császárfürdő állomás épületében laktak, mert ott volt a nagypapa állomásfőnök. És jöttek oda a csendőrök, őt keresték [Minden bizonnyal rendőrök voltak, nem csendőrök. Csendőrség vidéken volt. -- A szerk.]. Az apu volt otthon egyedül. Mondták, hogy a Svéd Mihályt keresik. S apunak rögtön büdös volt a dolog. Hogy miért keresik a csendőrök. Azt mondta, a bátyja nincs itthon. Miután voltak testvérei, úgy tett, mintha ő valamelyik öccse lenne. A csendőrök ott hagytak egy papírt, hogyha megjön, azonnal jöjjön be a rendőrkapitányságra. Erre az apukám bepakolt egy kis bőröndbe, és fölült a párizsi vonatra. Párizsig meg sem állt. Kint volt öt vagy hat évig. 1920-ban ment ki Párizsba. Miután az apukám eléggé értelmes, okos ember volt, megértette, hogy ő a büdös életben Magyarországon értelmiségi pályát nem fog folytatni, és kitanulta kint a női szabóságot. Egy nagyon művelt szabó lett belőle, aki jól beszélt nyelveket is, s Párizsban magába szívta a kultúra, a művészetek szeretetét is.
 
Akkor ismerkedett meg anyukámmal, amikor hazajött, és 1929-ben elvette feleségül. Anyám is varrónő volt. Együtt csináltak egy varrodát, egy szabóműhelyt. Ez egy belvárosi szabóság volt, amiben főleg apukám meg anyukám dolgozott.
 
Open this page

Fotó adatai

Interjúalany

Györgyi Svéd