Steinerné Bernáth Irén a fiával, Lacival

+
  • Fénykép készítésének helye:
    Sárvár
    Fénykép készítésének éve:
    1941
    Ország neve a fénykép készültekor:
    Magyarország
    Ország neve ma::
    Magyarország

A képen Irén nõvérem látható a kisfiával. Két nõvérem már férjnél volt. Mindketten parókát viseltek, de volt alatt valami kis hajuk. A képen is látható, hogy parókája van, amire még kalapot is tett.

Nyolcan voltunk testvérek, négy fiú és négy lány. A fiúk között én voltam a legkisebb, és volt még egy húgom is, Erna.

Márta nõvéremnek, õ volt a másik nõvérem, aki már férjnél volt, két gyereke volt. Mindnyájan, Márta is és Irén is elpusztultak családostól.

Csináltak Kiskõrösön egy gettót. Nálunk csinálták a gettót, és a mi udvarunkban voltak a legtöbben. A vidékiek is álltak be szekerekkel, jöttek szekerekkel meg ilyenekkel.

És én aznap mentem Hódmezõvásárhelyre [munkaszolgálatra]. A környékbeli községek oda lettek hozva Kiskõrösre hozzánk, mert az volt a kiskõrösi járásnak a központja. És onnan meg késõbb [1944. június 21-én] elvittek mindenkit Kecskemétre gyûjtõtáborba.

Az volt a gyûjtõtábor Auschwitzhoz, onnan vitték az embereket Auschwitzba. Jöttek a vagonok, beszállni, beszállni és kész. Én bekerültem a munkatáborba Hódmezõvásárhelyre. Az édesanyám átutazott Kiskõrösrõl Kecskemétre.

Fülöpszálláson adta fel a legutolsó lapot nekem. Valahogy ott bedobatta vagy bedobta a postaládába a vasútnál, és még azt megkaptam május elején. Azt a lapot megkaptam május [Nyilvánvalóan június elejérõl van szó. -- A szerk.] elején. Ott búcsúzott el tõlem.

Aztán 1945 augusztusában, amikor hazaértem, azt hittem, ha már visszamegyek, akkor otthon találok valakit. Senki nem volt. Senki. Egy testvérem se. A legidõsebbik lánytestvéreimet, akik már férjhez mentek, azokat is elvitték.

Az egyik elkerült Sárvárra [azaz: Sárvárra ment férjhez], a második és a legidõsebbik ott volt Kiskõrösön. Azt is elvitték, két gyereke volt már. A másodiknak [a Sárváron lakónak] egy gyereke volt, azt is elvitték Auschwitzba, és nem is jöttek vissza.

A legidõsebbik bátyám elpusztult Oroszországban, 1942-ben, az azután való bátyám elpusztult Borban [lásd: Todt Szervezet]. Bor Jugoszláviában van, õ ott pusztult el.

És a többi mindegyik Auschwitzban a szüleimmel együtt. Szóval, csúnya eset, rossz róla beszélni, de hiába, ez volt.

Interjú adatok

Interjúalany: László Bernáth
Interjúkészítő neve:
Szászi Zsuzsa
Interjú készítésének hónapja:
November
Interjú készítésének éve:
2001
Bécs, Ausztria

Kulcsfigura

?-né Steiner
Születési év:
1916
Születés évtizede:
1910
Születési hely:
Kiskõrös
Halálozási év:
1944
Halálozási hely:
Auschwitz
Country of death:
Lengyelország
Foglalkozása
II. világháború előtt:
Háztartásbeli
Névváltozás
  • Születési név: 
    Bernáth Irén
    Névváltoztatás éve: 
    1938
    Névváltoztatás oka: 
    Házasság
    Névváltoztatás évtizede: 
    1930

Másik személy

László Steiner
Születési év:
1940
Születés évtizede:
1940
Születési hely:
Sárvár
Ország neve a fénykép készültekor::
Magyarország
Halálozási év:
1944
Halálozási hely:
Auschwitz
Country of death:
Lengyelország

További képek ebből az országból

glqxz9283 sfy39587stf02 mnesdcuix8
glqxz9283 sfy39587stf03 mnesdcuix8