Képeslap

+
Ez a nagynéném lapja. Pollák Árpádné [címezte Kinszki Imrének], Akácfa utca 50. Ő tudta, hogy oda visznek minket, a gettóba, és ezt a címet tudta. Tatabánya, ott dobhatta ki, gondolom. És hát itt van ez a döbbenetes szöveg: „Drága jó testvérkéim! Sok fáradozás után a Józsefvárosi pályaudvarra vittek és visznek Hegyeshalomra. Mihelyt többet fogok tudni, részletesen fogok írni. Mondogatják, a jó Isten vigyáz majd ránk, csak kérlek benneteket erősek legyetek, ami fő, egészségetekre vigyázzatok. Nyugodjatok meg a helyzettel, majd  lesz jobb is. A Klauzál téren odaadtam egy nőnek a kék strandtáskát, mihelyt lehet elviszi nektek. A Jóska holmiját is elküldtem egy másik nővel, de az visszahozta, mert nem engedték be a kapun. Most erősnek kell lenni, mert Erzsikét vigasztalom. Gyerekeket csókolom, legyetek jók. Majd Németországból hozok nektek valamit. Hatvanöten vagyunk együtt –  hát ezt nem írta, hogy a vagonban –, nagy a lárma és nem tudok írni. Milliószor csókollak benneteket: Gyöngyi. 10. hó 3., vasárnap.”
 

Interjú adatok

Interjúalany: Judit Kinszki
Interjúkészítő neve:
Sárdi Dóra
Interjú készítésének hónapja:
September
Interjú készítésének éve:
2001
Budapest, Magyarország
glqxz9283 sfy39587stf02 mnesdcuix8
glqxz9283 sfy39587stf03 mnesdcuix8