Gömöri Géza a 105/6-os vasútépítõ században

Gömöri Géza a 105/6-os vasútépítõ században
+
  • Fénykép készítésének helye:
    Bácsszentiván
    Fénykép készítésének éve:
    1943
    Ország neve a fénykép készültekor:
    Magyarország
    Ország neve ma::
    Hungary
Ezen a fényképen a munkaszolgálatos társaimmal vagyok, a felsõ sorban jobbról a negyedik. Ez a kép Bácsszentivánban készülhetett 1943 nyarán, itt még nagyon mosolygós az arcunk. 1943-ban elvittek munkaszolgálatosnak. Budapestrõl elõször Kiskunfélegyházára, onnan 1943 nyarán Bácsszentivánra mentünk. Mi voltunk a 105/6-os vasútépítõ század. A felsõ sorban balról jobbra haladva a harmadik a Völgyi Ervin, akit a második világháború elõtt Weinernek hívtak, elõbb ért haza Mauthausenból, mint én. Mellette áll a Klein Imre, aztán mellettem a másik oldalon pedig a Kahane, azok kint vannak Ausztráliában. Jobbról az elsõ a Sólyom László György, aki a Nagy Imrérõl írt színdarabot, õt Stern Gyurinak hívták korábban, de nem él már. A többiek sem élnek már. Az elsõ sorban, jobbról a második, a Vollner volt a legerõsebb közülünk. Aki középen áll, azt 'Kis Kertésznek' hívtuk. Õt mindig biztattuk, hogy jöjjön, maradjon velünk, de neki nem volt elég ereje, szegénynek. Egy este lefeküdtünk aludni, és reggelre eltûnt, már nem tudtuk, hogy hol van. Egyszer aztán azt mondták, hogy század egyik fele jobbra álljon, a másik fele meg balra. Én az újpestiekkel együtt balra álltam. A többiek, akik jobbra álltak, õket Borba [lásd: bori rézbányák] vitték, azok mind meghaltak, senki nem jött onnét haza. És akkor bennünket Csengerbe vittek. De még útközben a Ferencvárosi pályaudvaron történt egy olyan dolog, amit soha nem fogok elfelejteni. Ott állt a mi szerelvényünk marhavagonokból. Egyszer csak szirénázást hallottunk, és akkor bombázták a pályaudvart. Ott állt legalább tíz-tizenöt vonat, német és magyar katonák voltak, mégis minket húztak ki elõször. Mikor felszabadultunk a második világháború után, akkor kutattuk, hogy ki volt az a ferencvárosi pályamester, aki a zsidó vagonokat kiengedte. Nem tudták megmondani. Ott pusztultunk volna, mint ahogyan a németek vagy a magyarok. Csenger az ukrajnai határon van, ott vasútépítést csináltunk. Amikor minket Csengerbõl hoztak haza, az amerikaiak akkor bombázták Lengyelországot és Magyarországot. Rákosrendezõnél volt egy csomó fel nem robbant bomba, és nekünk kellett azokat kiásni. Volt egy részeg tizedesünk, aki kiabálta: 'Mi az, zsidók, ti éltek?' Aztán elvittek bennünket Balaton környékére, Szentkirályszabadjára, szintén nagyon kemény munkára. Van egy repülõtér is ott. 1944. március 19-én hazaengedtek minket Szentkirályszabadjáról, szombaton kiadták az ukázt, hogy vasárnap reggel mindenki elmehet a hatórás vonattal. Hazajöttem Budapestre, és mindenki mondta, hogy 'Nem tudjátok? A németek bejöttek [lásd: Magyarország német megszállása], hogyhogy titeket meg hazaengedtek?'. Apám a Tóth cukrászdába járt, és nagyon jóban volt ott a dr. Pesta László tisztifõorvossal, ez nem volt zsidó. És akkor apám kitalálta, hogy ne kelljen visszamennem, szól a Pestának, mert tudta, hogy neki tisztiorvosi bizonyítványa van. Õ adott egy igazolást, hogy megbetegedtem, negyvenfokos lázam van, így aztán egy-két nappal tovább voltam otthon, mert elfogadták a papírt. Aztán vittek bennünket Érsekújvárra, ott is bombáztak. Mindig ahol bombáztak, oda vittek bennünket a vasúti síneket helyrerakni. Borzalmas munka volt, a vasúti síneket kellett vállon cipelni és elhelyezni. 1944 júniusában vitték el apámat, anyámat Auschwitzba [lásd: Újpest]. Akkor nekünk Vépen kellett csinálni egy vasúti kitérõt. És akkor Véprõl aztán 1944 õszén Szombathelyre vittek minket. Szombathelyen átadtak bennünket az SS-nek.

Interjú adatok

Interjúalany: Géza Gömöri
Interjúkészítő neve:
Németh Zoltán és Boros Zsolt
Interjú készítésének hónapja:
Április
Interjú készítésének éve:
2004
Budapest, Hungary

Kulcsfigura

Géza Gömöri
Zsidó név:
Áron
Születési év:
1921
Születési hely:
Dobsina
Ország neve a fénykép készültekor::
Szlovákia
Foglalkozása
II. világháború előtt:
Szabósegéd
II.világháború után:
Nagyvállalati vezérigazgató-helyettes
Névváltozás
  • Születési név: 
    Grünbaum Géza
    Névváltoztatás éve: 
    1945
    Névváltoztatás oka: 
    Asszimiláció, magyarosítás

Additional Information

Also interviewed by:
Shoah Visual History Foundation

További képek ebből az országból

A harmadik feleség
Vázsonyi Tibor
Parlament
Váradi Richárdné édesanyjával és bátyjával
glqxz9283 sfy39587stf02 mnesdcuix8
glqxz9283 sfy39587stf03 mnesdcuix8