Kép
A feleségem tette el emlékbe ezt a meghívót:
A Terézvárosi Polgári Kaszinó (Budapest, VI. Andrássy út 47.) meghívja nagyságos Büchler Klárika úrhölgyet, aki Budapest, Népszínház utca 47. szám alatt lakik:
1936. december hó 5-én, szombaton este 9 órai
kezdettel műsorral, tánccal és tombolával egybekötött
MIKULÁS ESTET
rendezünk, melyre igen tisztelt tagtársunkat és k.
hozzátartozóit, ezennel meghívjuk.
Tagtársi üdvözlettel
az ELNÖKSÉG.
A műsor keretében Ifjúsági Csoportunk műkedvelő gárdája lép fel
KITÛNŐ JAZZ
BELÉPŐDÍJ NINCS
SZÉPSÉGVERSENY
TÁNCVERSENY
------------------------------------------------------------------------------------------------------------
1942-ben feleségül vettem Büchler Klárát. Úgy ismerkedtünk meg, hogy az öccse nem szeretett tanulni. Gimnazista volt, bukott is, és házitanítót kerestek. Az egyik tanítóképzős diáktársam engem javasolt. Így kerültem 1936-ban hozzájuk, mint a sógorom házitanítója. Ez egy jómódú kispolgári család volt. Az apósom kereskedelmi utazó volt. Nagyon szépen keresett, nagyon jó üzletember volt, és nagyon szépen éltek. A felesége nem dolgozott. Minden nyáron Balatonszárszón nyaraltak. A gyerekeknek igyekeztek mindent megadni.
Forgács Tiborné: ?Tizenhat éves koromtól jártam bálokra és táncestekre. Nagyon hamar nagylány akartam lenni. Anyám kísérgetett, ő is csináltatott estélyi ruhát, sőt volt olyan bál is, ahová apám szmokingot húzott, és eljött. Majdnem minden nap mentünk valahova, de ez nem mind bál volt. Aztán tizennyolc éves koromban jött a zsidótörvény [lásd: zsidótörvények Magyarországon], és ez abbamaradt.?
