Molnár Miklós és felesége nászúton

A szüleim, Molnár Miklós és Katz Irén 1929-ben a nászutukon San Remóban. Apám nem tudott motort vezetni, csak a fényképezéshez álltak be ebbe a pózba. A szüleim úgy ismerkedtek meg, hogy egy házban laktak a Vörösmarty utcában. Anyám csak elemi iskolát végzett. Borzasztó szegények voltak. A nagyanyám állandóan beteg volt, a nagyapám soha nem volt otthon. Szobafestő és mázoló volt. Anyám nevelte a négy kisebbik testvérét. Egy lányt és három fiút. A nagyapám könnyelmű ember volt, legalábbis nekem azt mondták. Apám elemibe járt és polgári iskolába. A polgári után cukrászinasnak adták. Aztán később cukrászmester lett. 1939. december 18-án tette le a cukrászipari mestervizsgát a budapesti mestervizsgáló bizottság előtt. Az első világháborúban katonáskodott. Jómódban éltünk. Autónk vagy motorunk nem volt, de lehetett volna. Apám nem akart venni. A barátainak volt autója. Mindig azzal mentünk el kirándulni vagy valahova.