A mauthauseni koncentrációs tábor bejárata

A mauthauseni koncentrációs tábor bejárata
+
  • Foto aufgenommen in:
    Mauthausen
    Ländername:
    Ausztria
    Name des Landes heute:
    Austria
Ez a mauthauseni koncentrációs tábor bejárata. Nem tudom, hogy kik vannak lefotózva. Akkor készült ez a kép, amikor visszalátogattam oda a feleségemmel és a kollégáimmal, valamikor húsz vagy harminc éve. Minden kerek évfordulón, ötévente vissza szoktam menni oda. 1944 végén, mikor megérkeztünk Mauthausenba, ott szabad ég alatt tartottak minket sátrakban. De nekem, mondjuk, azt volt a szerencsém, hogy korábban munkaszolgálatosként csináltunk egy vasúti kitérőt Vépen, és odajött az állomásfőnök, hogy kellene neki egy ember munkára. Kiválasztott engem. Ez volt a szerencsém, mert még ott nyolcvan kilóra fölhíztam. Volt miből leadni, mert akinek nem volt miből leadni, az éhen halt. Az állomásfőnök asszonya olyan rendes volt, mindig azt kérdezte, éhes vagyok-e. A férfi meg azt mondta, én idehoztalak téged, igaz, este oda mész a vagonba aludni, de hajnalban idejössz. Ha jönnek a németek, akkor én elbujtatlak téged. Ha pedig az oroszok jönnek, akkor megmondom, hogy megmentettelek téged. Ez volt a kettőnk közti megállapodás. Csak a probléma az volt, hogy hajnalban lelakatolták a vagonokat, és elvittek bennünket Vépről Szombathelyre. Szombathelyen átadtak bennünket az SS-nek. Mauthausen borzalmas volt. Mikor megérkeztünk oda, azt mondták, hogy ötösével menjünk be a kapun. Ha véletlenül hat ember volt, az egyiket úgy fejbe verte az egyik SS, hogy azon nyomban meg is halt. Úgy kellett vigyáznunk. Volt ott egy fiatal SS, baltanyéllel járkált a barakkok között, aki arra ment, és elébe került, azt fejbe verte, az elterült. Borzasztó látvány volt. Amikor bombázták Mauthausent -- kik bombázták, nem tudom, a németek vagy az oroszok, azt sem tudom [Mauthausent az amerikai hadsereg szabadította fel. -- A szerk.] --, leesett egy bomba nem messze tőlünk, olyan jelenet volt, hogy a kezek, lábak meg a belek lógtak. A sátrak közepére esett a bomba, borzalmas látvány volt. Valószínűleg aludtam, én nem is vettem észre, csak amikor fölnéztem, az egyik barátom mondta: 'Mi van veled, mi vérzik neked?' Valami kis repesz volt az ajkamban, amit kivettek, de a helye még ma is látszik.

Interview details

Interviewte(r): Géza Gömöri
Interviewt von:
Németh Zoltán és Boros Zsolt
Monat des Interviews:
Április
Jahr des Interviews:
2004
Budapest, Hungary

Weitere Informationen

Ebenfalls interviewt von:
Shoah Visual History Foundation

Mehr Fotos aus diesem Land

Dr. Otto Suschny
Geburtsschein von Karl Drill
Lucie Steinhagen [geb. Fried] auf dem Rudolfsplatz in Wien
Chaim und Lipka Keller mit Enkelkindern
Ignatz Blum
Johanna Tausig und ihr damaliger Ehemann Otto Tausig nach dem Krieg in Wien
glqxz9283 sfy39587stf02 mnesdcuix8
glqxz9283 sfy39587stf03 mnesdcuix8