Zinner Simon és Weitzner Ilona esküvõi képe

Zinner Simon és Weitzner Ilona esküvõi képe
+
  • Fénykép készítésének helye:
    Budapest
    Fénykép készítésének éve:
    1919
    Ország neve a fénykép készültekor:
    Magyarország
    Ország neve ma::
    Hungary
Ez az édesapám, Zinner Simon és az édesanyám, Weiztner Ilona. A kép 1919-ben készült, ez az esküvői képük. Anyám Szigetszentmiklóson, az apám Ipolyságon született [Hont vm.]. Tíz év korkülönbség volt kettőjük között, anyám 1894-ben, az apám 1884-ben született. Valószínűleg csak polgárija [lásd: polgári iskola] volt, vagy talán elemi, pontosan nem tudom. Az apám az első világháború alatt katona volt. Gépkocsivezető lévén, a tankosoknál szolgált. Tehergépkocsit vezetett a katonaságban, és ezt hasznosította utána a polgári életben is. Sofőrként helyezkedett el. A gépjármű-vezetői igazolványa az 5. számot viselte. Abban az időben nagyon kevesen tudtak gépkocsit vezetni. Az apám sofőrködött, nagyon jó állása volt, abban a viszonylatban, mikor kétszáz pengő havi fixről beszéltek, az apámnak háromszáz pengő fizetése volt, amiből nagyon jól meg lehetett élni. Így nagyon jó körülmények között éltünk, apám ugyanis a Leszámítoló Bank vezérigazgatójának a sofőrjeként dolgozott. A főnöke is zsidó ember volt, Kádár Gusztávnak hívták. Fogalmam sincs róla, hogy a szüleim hogyan ismerkedtek meg. Azt sem tudom, hogy az ő házasságukat kiközvetítették-e [lásd: házasságközvetítő], vagy csak véletlen találkoztak. Egyházi esküvőjük [lásd: házasság, esküvői szertartás] volt, de az apám nem volt különösebben vallásos, az anyám igen, ő vallásos volt. Neológ vallásosság volt ez. Az ortodoxiára semmilyen külső jel nem mutatott. Mindkettőjük anyanyelve magyar volt. Az apám a magyar mellett németül is beszélt. Anyám magyarul beszélt csak. A nagyünnepeket általában az anyám testvéreinél töltöttük. Az anyai nagyanyámmal is együtt töltöttünk minden nagyünnepet. Nem volt semmi különös, arra is emlékszem, hogy mikor az ünnepkor a Városligetben jártunk, kenyeret dobtunk be a halaknak [lásd a táslich szertartást]. Az apám nemigen járt zsinagógába, de az anyám igen. A kedvenc ünnepem a Pészah volt, talán a maceszgombóc miatt szerettem annyira, ma is szeretem. Melyik ünnep is volt az, ahol a trenderlin játszottunk? Igen, ez Hanukakor volt. Az volt a másik kedvenc ünnepem. A nagybácsikámtól mindig tíz fillért kaptunk minden egyes győzelem után. Ez volt a Hanuka-pénz. Emlékszem, együtt volt az egész család, itt volt a négy fiú, a bátyám, én és a két unokaöcsém, és játszottunk, és mindig kaptuk a pénzt a nagybácsikámtól.

Interjú adatok

Interjúalany: Endre Zinner
Interjúkészítő neve:
Bányai László
Interjú készítésének hónapja:
Február
Interjú készítésének éve:
2004
Budapest, Hungary

Kulcsfigura

Simon Zinner
Születési év:
1884
Születési hely:
Ipolyság
Halálozási év:
1932
Halálozási hely:
Budapest
Meghalt:
before WW II
Foglalkozása
II. világháború előtt:
Sofõr

Másik személy

Simonné Zinner
Zsidó név:
Jehi
Születési év:
1894
Születési hely:
Szigetszentmiklós
Halálozási év:
1986
Halálozási hely:
Budapest
Meghalt:
after WW II
Foglalkozása
II. világháború előtt:
Tejboltot vezetett
II.világháború után:
Háztartásbeli
  • Születési név: 
    Weitzner Ilona
    Névváltoztatás éve: 
    1919
    Névváltoztatás oka: 
    Házasság

További képek ebből az országból

A Gergely család barátaival
Schreiber Fülöp és Fülöpné esküvõi képe
Preisz György a Duna Sport Klub bálján
glqxz9283 sfy39587stf02 mnesdcuix8
glqxz9283 sfy39587stf03 mnesdcuix8