Weitzner Salamon és családja

Ezen a több mint százéves képen rajta van az egész Weitzner família: az alig nyolcéves anyám, nővére, a tízéves Margit (jobbra), a legidősebb nővér, Vilma, aki szülésben halt meg, a kép bal szélén látható. Mellette Weitzner Salamon, a nagyapám és Weitzner Salamonné, született Klein Mari, a nagyanyám, középen pedig Irma néném látható. Ez az egyetlen családi képem van róluk. A nagyanyámról csak annyit tudok, hogy rabbicsaládból származott. Valószínűleg ők is galíciaiak voltak. Nagyapámat egyáltalán nem ismertem, ők a Felvidék tájáról jöttek. Ők is vallásosak voltak, de csak úgy, hogy a nagyünnepeket tartották meg, egyebet nem. Úgy tudom, a szombatot nem tartották, de nem emlékszem rá. A nagypapát egyáltalán nem ismertem, de a nagymama igen jó asszony volt. Anyámnak öt testvére volt. Irma Fehér Rezsőhöz ment férjhez, és nem volt gyerekük. Ők kereskedők voltak. Vilma fényképész volt. A férjét Rózner Ferencnek hívták, és egy fiuk volt, de még a nevét sem tudom. Aranka tisztviselő volt, a férje Izrael Menyhért volt, nem tudom, mi volt a foglalkozása. Margit Hermannn Józsefhez ment hozzá, és két fia volt, Uri és Jehi. Anyám fiútestvéréről, Weitzner Miksáról semmit sem tudok, csak hogy volt egy fia. Anyám, Zinner Simonné [született Weitzner Ilona] Szigetszentmiklóson, az apám Ipolyságon született [Hont vm.]. Tíz év korkülönbség volt kettőjük között, anyám 1894-ben, az apám 1884-ben született. Fogalmam sincs róla, hogy a szüleim hogyan ismerkedtek meg. Azt sem tudom, hogy az ő házasságukat kiközvetítették-e [lásd: házasságközvetítő], vagy csak véletlen találkoztak. Egyházi esküvőjük volt, de az apám nem volt különösebben vallásos, az anyám igen, ő vallásos volt. Neológ vallásosság volt ez. Az ortodoxiára semmilyen külső jel nem mutatott. Mindkettőjük anyanyelve magyar volt. Az apám sofőrködött, nagyon jó állása volt, abban a viszonylatban, mikor kétszáz pengő havi fixről beszéltek, az apámnak háromszáz pengő fizetése volt, amiből nagyon jól meg lehetett élni. Az anyám nem dolgozott, ő csak háztartásbeli volt. Apám 1932-ben hirtelen halt meg. A nagymama Budapesten élt Margit lányával [Hermannn Józsefné, szül. Weitzner Margit] és az unokáival, az unokatestvéreimmel, Jehi és Uri Hermannn-nal élt együtt. Nagyon szeretett minket, engem és a bátyámat is, mert mi félárvák voltunk. Elég nehéz körülmények között éltünk. A nagymamám ünneptartó volt, neológ családhoz tartozott. A VII. kerületben laktak, és a Bethlen téri templomba jártak a nagyünnepek alatt. Minden pénteken a gyertyagyújtás kötelező volt. A nagyanyámék -- emlékszem -- imádkoztak, és szombatonként őnáluk volt az ebéd. Péntekenként nem gyűltünk össze, inkább szombaton az ebédnél. De akkor az egész család összejött. Elmondtuk az imákat, és sóletet ettünk bárhesszel. A nagyanyám magyar anyanyelvű volt, de tudott németül. Azt nem tudom, hogy jiddisül beszélt-e. Elképzelhető, hogy jiddisül beszéltek és nem németül a testvérével. A nagyanyám ruházata normális neológ volt, semmi tradicionális nem volt rajta [lásd: öltözködés]. A baráti társaságuk csak zsidó volt, mint ahogy most nekem is az, nincs is keresztény a baráti társaságomban, csak zsidó. A nagyanyám hetvenegynéhány éves volt, amikor meghalt 1934-ben. A Kozma utcában, zsidó szertartás szerint temettük el.

The Centropa Collection at USHMM

The Centropa archive has been acquired by the United States Holocaust Memorial Museum in Washington, DC. USHMM will soon offer a Special Collections page for Centropa.

Academics please note: USHMM can provide you with original language word-for-word transcripts and high resolution photographs. All publications should be credited: "From the Centropa Collection at the United States Memorial Museum in Washington, DC". 

Please contact collection [at] centropa.org (collection[at]centropa[dot]org).