Vállalati kirándulás Fonyódra

A képen Feri [Lovász Ferenc] van, akkor még leendő férjem, én és a balomon az apám.  Mindhárman az Egyesült Izzóban dolgoztunk. 1956 augusztusában volt egy nagy közös vállalati kirándulás Fonyódra, ez a fotó akkor készült, és ezen a kiránduláson beszéltük meg Ferivel, hogy összeházasodunk. 

 

Engem akkor általános irigykedés vett körül a gyárban, mert nyolcszáz nő volt és negyven műszerész -- akiknek ezért nagyon jó dolguk volt --, és akkor ez a nőtlen fiatalember pont ezt a -- Feri szavaival élve -- "nyifánca kis csajt" szemelte ki magának. Amiben azért az is szempont volt, hogy ez a "nyifánca kis csaj" zsidó. Mert Feri nem tudta elképzelni, hogy ne zsidó lánnyal házasodjon meg. Nem is annyira a személy miatt, hanem a családok egymáshoz való viszonyától tartott, akik nem fogják elfogadni a másikat, és ez állandó konfliktusforrás lesz. Olyan mondása volt, hogy ha egy lakatlan szigeten lennénk, akkor két ember megértheti egymást, de mivel társadalomban kell élni, át kell gondolni a dolgokat.

 

Amikor már kialakult, hogy jó lenne összeházasodni, akkor Feri megtudta, hogy van az Izzónak valahol Újpesten egy raktárépülete, amit nem használnak. Ezt odaadnák több fiatal házaspárnak, akik önerőből egy-egy részt átalakíthatnának belőle lakásnak. Na rögtön jelentkezett erre, de azt mondták, hogy csak házaspárok kaphatják meg. Ezért aztán gyorsan összeházasodtunk, hogy ez ne jelentsen akadályt. Mert Feri albérletben lakott, én az anyuéknál, ahol két egybenyíló szoba volt, és a húgommal voltam egy szobában, tehát olyan túl sok lehetőség nem volt arra, hogy Feri is odaköltözzön.