Ez a fénykép a családi cégnél készült, amit úgy hívtak, hogy Schosberger Adolf bizományi ügynöksége. Hosszú ideig a Futoska utca 28-ban volt. Én baloldalt állok, mellettem az unokatestvérem, Kis Marcika és jobbra apám, Schosberger József. 

 

A Schosberger Adolf bizományi ügynökséget nagyapám alapította 1904-ben. Ahogy a gyerekek befejezték az iskolát, beálltak apjuk cégéhez dolgozni. Adolf nagypapa halála után a fivérei vették át a cég irányítását,  ami ekkor még mindig a Futoska utcában volt. Csak 1927-ben költözött át egy új épületbe, a Karadzic utcában. Ez a ház ma is a család tulajdonában van. Új irodák voltak az épületben, egy raktár és lakások is.  

 

Amikor befejeztem az iskolát, munkába álltam. Tizenkilenc éves voltam. Az első munkahelyem a "Soman i Bauer" cégnél volt, akik műkövet gyártottak, ott tanultam ki a szakmát, dolgoztam a műkőkészítésen, illetve homlokzatok kialakításán meg egyéb, építkezéssel kapcsolatos dolgokon. Utána beálltam Rajh mérnök irodájába, terveket rajzoltam újra meg újra. Később aztán egy elég nagy belgrádi tervezőiroda alkalmazottja lettem, ahol a királyi udvarnak és a minisztereknek dolgoztunk. Ez egy nagy lehetőség volt, kezdtem megismerni a szakmát és az embereket is. Az 1941. március huszonhetedikei puccs után a főnököm azt mondta, jobb lenne, ha hazamennék, mert háború lesz. Azonnal hazamentem, és csatlakoztam a polgári védelemhez. Április hatodikán kitört a háború Jugoszláviában, amikor Németország megtámadta Jugoszláviát.