Rév Lajosné származási jegye

Ez az én származási jegyem a klinikáról.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Származási jegy
A kir. Magy. tudomány-egyetem II. sz. női klinikájáról
 
A gyermekre vonatkozó adatok
Születési ideje: 1920. március 23
                  Név: Ilona
                  Törvényes vagy törvényteken: törvényes
A szülőre vonatkozó adatok:
                  Név: Dr. Földes Istvánné, Deutsch Irén
                  Kor: 26
        Vallás: izr.
Állapota: férjes
Foglalkozása: törvényszéki jegyző neje
Születési hely: Dévaványa, Békés m. 
Lakás: Budapest, I. Attila u. 12. III. em 1.
Nagyszülők neve: néhai D. Dávid, Süss Katalin
Megjegyzések: Az apa születési helye: Győr, Győr m., vallása: izr.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------
1920-ban megszülettem én. Amikor születtem, akkor az Attila utcában laktunk, 7 éves koromig. Ez egy háromszobás lakás volt, a nagymamám lakott itt, édesanyám húga és egy bátyja, aki nem nősült meg, és mi. Tehát összesen hatan. Egy szoba volt a mienk. 
 
Testvérem nem lett, mert anyámnak az volt a véleménye, hogy engem is nehezen tudnak felnevelni. Bár, szerintem, egy kicsit túl sokat költöttek a nevelésemre, és ebből kifolyólag mindig olyanok társaságába kerültem, akik sokkal jobb módúak voltak. Ez egy kicsit zavart. Megfordultam rettentő elegáns lakásokban, nálunk meg miden volt, csak elegancia nem. Jellemző, hogy amikor három éves voltam, még a nagyszüleimnél laktunk, apáméknak jóformán nem volt miből élniük, anyámnak nem volt egy rendes ruhája, és kitett egy cédulát a szemben lévő pékhez, hogy délutánra német nevelőnőt felveszek. Nem is tudom, miből fizették. Jött egy idős asszony, a Tanté, aki ide jött férjhöz, nem tudott egy kukkot se magyarul. Három és féléves koromban úgy tudtam németül, mint magyarul. Volt anyámnak egy bátyja, Artúr bácsi, aki agglegény volt, mert az anyai nagyapám nagyon hamar meghalt, és akkoriban úgy volt, hogy az idősebb fiú gondoskodott a családról. Ő nagyon örült neki, hogy tudok beszélni. Ilyen pici lány, és jól tud németül. Mentünk az utcán, és azt mondta, mondd el a Piroska és a farkast. És elmondtam a Piroska és a farkast németül. Később Artúr bácsi mesélte, hogy akik előttünk mentek, meglassították a léptüket, akik mögöttünk mentek, meggyorsították, hogy meghallgassák, amint egy ilyen pici gyerek ilyen szépen tud németül. Egy néni meg is szólított, megkérdezte, hogy hol lakom, és küldött egy nagy képet, amin rajta volt Piroska és a farkas, és a falra lehetett akasztani.