Ez a kép Budapesten készült 1940-ben vagy 1941-ben. Itt tíz-tizenegy éves vagyok. Matrózruha van rajtam, ami az első polgáriba [lásd: polgári iskola] kellett. Az arckifejezésemen látszik, hogy komisz kislány voltam, de azért arra vigyáztam, hogy a határt ne lépjem túl.
Nagyon szegények voltunk, az édesapám péksegéd volt, az anyukám pedig varrónő. Ezt a blúzt is, mint minden ruhámat, az édesanyám varrta nekem. Tudtam, hogy nagyon szegények voltunk, mert mindent előttem tárgyaltak. Soha nem mondták, hogy ne a gyerek előtt. Attól idegrohamot kaptam volna. A szüleimet meg is szólták a nagynénik, hogy miért kell a gyereknek mindent tudnia. És akkor azt mondta apukám, 1936--1938 előtt, hogy olyan világot élünk, hogy a gyereknek mindent tudnia kell, mert soha nem tudhatjuk, hogy az élet hova sodorja. És a gyereket már most felnőtté kell nyilvánítani. Tudom, hogy nem volt pénzünk, hogy szegények voltunk, de még valahogy mindenre tellett.
Polgáriba a Tisza Kálmán téri iskolába jártam, mert addigra a zsidótörvények miatt apám nem volt bejelentve, és már nagyon szegények voltunk, és nem tudtuk fizetni a zsidó iskolát, mert nagyon sokba került anyagilag. Az egyik tanárnő, gróf Andrássy Ilona, ha véletlenül óra alatt látott beszélni, vagy ha nem is beszéltem, akkor elkezdte: büdös zsidó, mész a vörös copfoddal együtt Galíciába, menj, dűtsd a falat. És akkor oda kellett állnom a falhoz.
1936-tól 1940-ig a Bethlen téri templomba jártam [hittanra]. A Tisza Kálmán téri polgáriban külön hittan volt zsidóknak és keresztényeknek. A Dohány templomba jártunk. Ott volt a Goldmark Terem [Rendezvényterem a neológ hitközség épületében. -- A szerk.] meg a hitközség is. Meg persze a MIKÉ-re emlékszem, ami a zsidó színészek egyesülete volt. Egy csoport volt, és azok felléptek mindenütt [Az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) 1910-ben alakult Hevesi Simon budapesti főrabbi kezdeményezésére. Az OMIKE számos kulturális és jóléti intézményt állított fel. 1939-től a zsidó származású művészek nagy része nem lehetett színház tagja, a megélhetésük is veszélybe került. A zsidó származású művészek megsegítésére az OMIKE szervezett egy Művészakciót, és a Goldmark Teremben rendszeresen tartott színházi előadásokat. -- A szerk.].
Lóránt Istvánné kislányként
Megosztás
Photos from this interviewee
The Centropa Collection at USHMM
The Centropa archive has been acquired by the United States Holocaust Memorial Museum in Washington, DC. USHMM will soon offer a Special Collections page for Centropa.
Academics please note: USHMM can provide you with original language word-for-word transcripts and high resolution photographs. All publications should be credited: "From the Centropa Collection at the United States Memorial Museum in Washington, DC".
Please contact collection [at] centropa.org (collection[at]centropa[dot]org).
