Endrei Istvánné szüleivel és sógornõjével

+
  • Fénykép készítésének helye:
    Budapest
    Fénykép készítésének éve:
    1942
    Ország neve a fénykép készültekor:
    Magyarország
    Ország neve ma::
    Hungary
    Name of the photographer / studio:
    Telcs Erzsi mûterme, Budapest, Roham u. 2.
Ezen a képen a szüleim láthatók, valamint a bátyám első felesége és én. A bátyám első felesége, Deutsch Ilona anyám mellett ül. A szüleim mögött állok én. A kép 1942-ben készült, Telcs Erzsi fotóműtermében. A bátyám munkaszolgálatos volt, azért nincs itt. Anyám ugyan nem nagyon szerette sem a vejét, sem a menyét, de állandóan őket várta haza. Például, ha kapott egy ruhaanyagot, akkor nem csináltatta meg, hanem eltette, hogy jó lesz az Ilinek, a bátyám első feleségének. A bátyámnak három felesége volt. Volt egy nála egy évvel idősebb nő, a Deutsch Ilona, ő volt az első felesége. A bátyám a Nádor utca 32-ben lakott. A negyedik emelet csupa garzonlakás volt akkor. A szobában volt egy szekrény, aminek az ajtaja lefele nyílt, és abban volt gázrezsó, fiók evőeszközöknek. Amikor először megnősült, ott laktak. A feleségét deportálták, és nem jött vissza. Valahol Oroszországban halt meg, de semmit nem tudunk róla. Az óbudai téglagyárból vitték el 1944-ben, akkor, mikor engem, mert mindenkit odavittek a KISOK-pályára, onnan a téglagyárba, és onnan vittek el mindenkit. Károlyt nem vitték el, ő munkaszolgálatos volt. A felszabaduláskor Győrben vagy Győr környékén lehetett. Ott nyitottak egy hentesüzletet, mert Győr környékén voltak parasztok, akik disznót vágtak, és nem tudták fölhozni Pestre, mert semmi közlekedés nem volt, úgyhogy ott feldolgozták. És többen összeálltak fiatalemberek, és nyitottak egy hentesüzletet Győrben. Sonkát, kolbászt meg ilyesmit árultak. Amikor már volt közlekedés, akkor jött haza, és hozott a szüleimnek a lakásba húst. Lehet, hogy később ezt a boltot valaki továbbvitte, de a bátyám, amikor tudott, hazajött Pestre. A háború után újranősült. A második feleség, Kiss Erzsébet is zsidó nő volt. Férjnél volt, a férjét kivitték a háborúba, aknára lépett, és szétszakította az akna. A második feleségétől született egy lánya, ő az egyik nagy budapesti kórház patológusa volt, akivel van is kapcsolatom. Negyvenkilenc éves volt a bátyám második felesége, amikor meghalt vesebajban. A bátyám 1964-ben megnősült harmadszorra. Õ volt az Éva. Tőle nem volt gyerek. Ez már egy idősebb kori házasság volt. Károly egyáltalán nem volt vallásos, nem járt templomba. A feleségei se voltak vallásosak, a harmadik nem is volt zsidó. Pesterzsébeten lakott legutoljára. 1993-ban halt meg a Rókus kórházban. A Rákoskeresztúri [zsidó] temetőben van eltemetve.

Interjú adatok

Interjúalany: Istvánné Endrei
Interjúkészítő neve:
Czingel Szilvia
Interjú készítésének hónapja:
November-Október
Interjú készítésének éve:
2006
Budapest, Hungary

Kulcsfigura

Istvánné Endrei
Zsidó név:
Háni
Születési év:
1915
Születési hely:
Budapest
Foglalkozása
II. világháború előtt:
Kalapos, paplankészítõ
II.világháború után:
Üzletvezetõ-helyettes, üzletvezetõ a vendéglátóiparban
Névváltozás
  • Születési név: 
    Weisz Hedvig
    Névváltoztatás éve: 
    1941
    Névváltoztatás oka: 
    Házasság

Másik személy

Károlyné Vajda
Zsidó név:
Háni
Születési év:
1907
Születési hely:
Budapest
Halálozási hely:
?
Halálozási hely:
?

További képek ebből az országból

Gömöri Gézáné sírkôállítása
Kirándulás a Pilisben
Reisz Imre
Izsák Károlyné és Biró Gyuláné a gödöllõi cserkésztalálkozón
Váradi Richárdné
glqxz9283 sfy39587stf02 mnesdcuix8
glqxz9283 sfy39587stf03 mnesdcuix8