Csónakház a Római-parton

+
  • Fénykép készítésének helye:
    Budapest
    Ország neve a fénykép készültekor:
    Magyarország
    Ország neve ma::
    Hungary
Ezen a képen a bátyám csónakháza látható, ahová rendszeresen jártunk nyaranta. Én ott vagyok, balról a negyedik. Nagyon szerettem ide járni. Sokat jártam a bátyámmal és az ő barátaival. Az 1930-as években volt a bátyámnak ez a csónakháza a Római-parton. Akkor nagy divat volt, hogy a Dunán voltak csónakházak, amit meg lehetett venni. A nyarat rendszerint itt töltöttük. Ez volt akkor a szórakozás. Nagyon szép és hangulatos volt. Eveztünk, halásztak a fiúk, meg szórakoztunk. Kint is lehetett aludni, de általában reggel mentünk, este jöttünk. A csónakházban volt egy lakrész, a part felé nézett négy szoba, és a víz felé szintén négy szoba. Minden szobának külön tulajdonosa volt. Az épület mellett volt a csónakgarázs, és ott álltak a csónakok. Mindenkinek volt egy csónakja, nekünk kajakunk volt. Volt rajta terasz és zuhanyozó is. Konyha nem volt, hanem rezsón főztünk. Gyakran sütöttünk halat. Ami pici, apró halat kifogtak a fiúk, azt paprikás lisztben megforgattuk, és megsütöttük. Én nem szerettem, de a fiúk igen. A Duna vize akkor olyan tiszta volt, hogy lehetett benne fürödni. Akkor még a Duna-uszoda is létezett. A Ferenc József híd és az Erzsébet híd között volt két Duna-uszoda, az egyik női, a másik férfi. A bátyám ott tanult meg úszni. Túrázni is jártunk a hegyekbe, itt, Budapest környékén. Mindig vasárnap mentünk. Ilyenkor piknikeztünk is. A bátyám a Reáltanoda utcába, az Eötvös Gimnáziumba járt. Amikor elvégezte az iskolát, érettségizett, egyetemre akart menni, orvos szeretett volna lenni. De akkor lépett életbe a numerus clausus [Amikor Endrei Istvánné bátyja érettségizett, kb. 1926-ban, akkor a numerus clausus már hat éve érvényben volt. Lásd: Numerus clausus Magyarországon. -- A szerk.], a zsidók nem mehettek egyetemre, és akkor beadták őt kárpitostanulónak. Egy nagyon híres kárpitoshoz adták be, akinek a József nádor térre nyílt az üzlete. Aranykoszorús mester volt. Nagyon jó szakember lett ő is, és azért, mert nem mehetett egyetemre, és kénytelen volt iparosnak kitanulni, a szüleim gyűjtöttek pénzt, és kiküldték egy évre Párizsba. Akkor már kész kárpitos volt. Amikor hazajött, nyitott egy paplan- és kárpitosboltot a Podmaniczky utca 2-ben. A bátyám 1925--30-ban magyarosította a nevét Vajdára.

Interjú adatok

Interjúalany: Istvánné Endrei
Interjúkészítő neve:
Czingel Szilvia
Interjú készítésének hónapja:
November-Október
Interjú készítésének éve:
2006
Budapest, Hungary

Kulcsfigura

Istvánné Endrei
Zsidó név:
Háni
Születési év:
1915
Születési hely:
Budapest
Foglalkozása
II. világháború előtt:
Kalapos, paplankészítõ
II.világháború után:
Üzletvezetõ-helyettes, üzletvezetõ a vendéglátóiparban
Névváltozás
  • Születési név: 
    Weisz Hedvig
    Névváltoztatás éve: 
    1941
    Névváltoztatás oka: 
    Házasság

Másik személy

Karoly Vajda
Születési év:
1908
Születési hely:
Budapest
Ország neve a fénykép készültekor::
Austria
Halálozási év:
1993
Halálozási hely:
Budapest
Country of death:
Hungary
Meghalt:
after WW II
Foglalkozása
II. világháború előtt:
Upholsterer, comforter shop owner
II.világháború után:
Technical manager at upholsterer co-operative
  • Születési név: 
    Weisz
    Névváltoztatás oka: 
    Assimilation
    Névváltoztatás évtizede: 
    1920

További képek ebből az országból

Kertész Péter a szentendrei zsidó temetõ bejáratánál
'Hatósági bizonyítvány' Kertész Endréné háború utáni munkájáról
Gergely Katalin és férje lakása
Krausz Mór
glqxz9283 sfy39587stf02 mnesdcuix8
glqxz9283 sfy39587stf03 mnesdcuix8