Ander Lajos és felesége

Ander Lajos és felesége
+
  • Fénykép készítésének éve:
    1901
    Ország neve a fénykép készültekor:
    Magyarország
    Ország neve ma::
    Hungary
Az anyai nagyszüleim. Az anyai nagyapámat úgy hívták, hogy Ander Lajos. A nagyapám egy érdekes eset. Õ Lengyelországból jött, Lemberg környékéről, akkor az a Monarchiához tartozott. Állítólag pajeszos zsidó családból származott, csak nem bírta a környezetet, és meglépett. Úgy jött Budapestre. Megszökött otthonról állítólag tíz évesen, de nem tudom, ez is olyan fáma. A nagyapám a Monarchia hadseregében [lásd: hadsereg az Osztrák--Magyar Monarchiában] szolgált az első világháborúban, s valahol akkor is Lengyelországban. Véletlenül pont oda hívták be katonának. Anyám tizenhat évesen elment meglátogatni. Arra emlékszem, mert mindig mesélte, hogy vonaton ment, és meglátogatta a nagypapát. Anyám mesélte, hogy a nagyapának valami testvérei kimentek Amerikába, és hívták anyámat, hogy menjen ki. És ő hülye volt, és nem ment ki. Ezt a mesét tudom. Az anyai nagyanyámat Spán Amáliának hívták. Azt hiszem, vidéki volt, de nem vagyok benne biztos. De lehet, hogy pesti volt, a fene tudja! [Spán Amália Budapesten született. -- A szerk.] Ô egyáltalán nem volt vallásos. Úgy jött össze ez a házasság, hogy a nagyapám pincér volt, az ô apja [azaz a nagymama apja] is pincér volt, és bemutatta a lányát a pincérkollégának. A nagyapám anyanyelve lengyel volt, de a nagyanyámmal állandóan németül beszéltek. Otthon németül beszéltek, de jól beszéltek magyarul is. Ahogy én emlékszem, nem jiddist, hanem németet beszéltek, bár lehet, hogy a nagyapám tudott jiddisül. Csak a nagyapám ilyesmit mondott, hogy 'királ' [azaz király], szóval így. A nagyanyám iskolai végzettségét nem tudom, tudott olvasni! Tényleg, meséket olvasott nekem. A nagyanyám háztartásbeli volt, de azt mondták, hogy harisnyakötő volt. Ahogy én ismertem, háztartásbeli volt, nem kellett dolgoznia. Hogy neki voltak-e testvérei, azt nem tudom, de a Spán családdal volt kapcsolat. Spán Frigyest ismertem is, az bejárt a kávéházba. Ugyanis kávéházunk volt a háború előtt, kettő is. Õ tarhálni járt a kávéházba. Abból élt, hogy kéregetett meg eladott. Mindig éppen árult valamit. Arra emlékszem, hogy a háború után könyveket árult. Spán Frigyes elvett egy keresztény nőt, és a lányuk nagy tévészemélyiség volt. Most tanít talán. A nagyapám 1944-ben halt meg az összeköltöztetéskor a zsidó házban [A Népszínház utcai csillagos házban, ahová a családot költöztették. -- A szerk.], ahol az unokaöcsém, a Klein Ervin fejtífuszt kapott. Abban a lakásban voltak vagy huszonöt-harmincan, ott volt az egész család, ott volt a nagyapám, a nagyanyám és Ervin, a többi lakó a lakásban idegen volt, de mindnyájan megmenekültek, mert a nyilasok nem mertek bemenni a lakásba, mivel piros cédula volt az ajtón a fejtífusz jelzésére. A nagyapám ott halt meg, abban a házban, mert megbetegedett. A nagyanyám 1949-ben halt meg, amikor én tizenkilenc éves voltam.

Interjú adatok

Interjúalany: György Surányi
Interjúkészítő neve:
Kovai Melinda
Interjú készítésének hónapja:
Augusztus
Interjú készítésének éve:
2004
Budapest, Hungary

Kulcsfigura

Lajos Ander
Születési év:
1869
Születési hely:
Zuchorzyce
Halálozási év:
1944
Halálozási hely:
Budapest
Halálozási hely:
Budapest
Foglalkozása
II. világháború előtt:
Pincér

Másik személy

Lajosné Ander
Születési év:
1876
Születési hely:
Budapest
Halálozási év:
1949
Halálozási hely:
Budapest
Meghalt:
after WW II
Foglalkozása
II. világháború előtt:
Háztartásbeli
II.világháború után:
Háztartásbeli

További képek ebből az országból

Weisz Gábor és családja
Krajcsik Lázár
Kertész Endre cigarettával
Markovits Pál munkahelyi igazolványa
glqxz9283 sfy39587stf02 mnesdcuix8
glqxz9283 sfy39587stf03 mnesdcuix8