A Mailender család

+
  • Fénykép készítésének helye:
    Budapest
    Fénykép készítésének éve:
    1942
    Ország neve a fénykép készültekor:
    Magyarország
    Ország neve ma::
    Hungary
Ez a kép a kőbányai lakásunk konyhájában készült 1942 körül. Anyám, apám és az öcsém, aki tizenhárom éves lehetett. Az látszik a fényképen, hogy Hírlapot olvasnak, de nekünk a "Népszava" járt.  
 
Volt egy falra akasztható néprádiónk, pont az ajtó mellett, ami egész nap német hadi indulókat bömbölt, és nem volt ajánlatos elzárni, mert mi lett volna, ha pont a zsidóék zárják el a rádiót. Ha lett volna olyan szomszédunk, akkor ránk küldték volna a rendőrt, hogy elzártuk a rádiót, mert mindent rá lehetett fogni egy zsidóra. De volt annyi eszünk, hogy meg se kockáztattuk ezt, más kérdés, hogy nem is volt olyan szomszédunk, aki nekünk rosszat akart. Proli közegben laktunk, mi is prolik voltunk. A "Népszavá"-ra ketten apámmal fizettünk elő, sőt én tizenöt éves koromtól havi ötven fillér tagdíjat is fizettem a szociáldemokrata pártba, ami akkoriban nem volt kis pénz.
 
Nekem onnan jött a mozgalom, hogy szomszédéknál a legnagyobb fiú lejárt oda. Hogy ő hogy került oda, azt már nem tudom. Ő is valamelyik gyárban dolgozott, és nyilván a munkatársai vitték le. Kérdeztem tőle, hogy el lehet-e oda menni. Azt mondta, hogy el, és akkor fogtam magam, elmentem, és ott ragadtam. Nagy szeretettel fogadtak. Minden kedden volt valami gyűlésszerű. Ott tényleg barátokra, haverokra, barátnőkre találtam. A mozgalom az egy nagy dolog volt, nagyon jó dolog volt. Ott volt sok olyan, aki refes, ilyen rendőri felügyeletes volt [Ref -- a rendőri felügyelet köznyelvi rövidítése. A ref alá helyezetteknek korlátozták a mozgását: nem utazhattak el a lakóhelyükről, nem látogathattak nyilvános helyeket stb., és rendszeres időközönként jelentkezniük kellett a lakóhelyük szerint illetékes rendőrkapitányságon. -- A szerk.]. Jártunk kirándulni is, Nagyszénásra, a Lajos-forráshoz, közeli turistaházakhoz, ami nekem nagy élmény volt. Már folyt a háború, de még nem jöttek be a németek [lásd: Magyarország német megszállása]. Akkor mindenki illegalitásba ment. A németek bejöveteléig tartott a mozgalom, és végül is az egy olyan közösség volt, ahol nem kellett attól tartani, hogy lezsidózzák az embert vagy kinézik, vagy mit tudom én.
 

Interjú adatok

Interjúalany: Júlia Deme
Interjúkészítő neve:
Boros Zsolt
Interjú készítésének hónapja:
December
Interjú készítésének éve:
2004
Budapest, Hungary

Kulcsfigura

László Mailender
Zsidó név:
Móse
Születési év:
1895
Születési hely:
szeged
Halálozási év:
1971
Halálozási hely:
Budapest
Meghalt:
after WW II
Foglalkozása
II. világháború előtt:
Betanított munkás, raktáros
II.világháború után:
Betanított munkás, raktáros

Másik személy

Lászlóné Mailender
Zsidó név:
Eszter
Születési év:
1897
Születési hely:
Budapest
Halálozási év:
1944
Halálozási hely:
Auschwitz
Country of death:
Poland
Foglalkozása
II. világháború előtt:
Varrónő, gyári munkás
  • Születési név: 
    Lukács Margit
    Névváltoztatás oka: 
    Házasságkötés
    Névváltoztatás évtizede: 
    1920

További képek ebből az országból

Sebestyén Manóné fiával, Ernõvel
Natonek Imre házassági értesítõje
Perlrottné Unterricht Szabina
Deutsch Nándor
Lóránt Istvánné kislánykorában
glqxz9283 sfy39587stf02 mnesdcuix8
glqxz9283 sfy39587stf03 mnesdcuix8