Krämer Mária

Krämer Mária
+
  • Fénykép készítésének helye:
    Budapest
    Fénykép készítésének éve:
    1942
    Ország neve a fénykép készültekor:
    Magyarország
    Ország neve ma::
    Hungary
Ez én vagyok a skót misszió iskolájának egyenruhájában Budapesten 1942-ben. Nagyon büszkék voltunk a skótos egyenruhákra meg a skótos sapkánkra, nagyon szerettük. Ez az ünnepi öltözék volt. Hétköznap iskolaköpenyben jártunk, mindenkinek egyforma köpenye volt [A Skót egyház 1838-ban indította meg az ún. zsidó missziót, és 1841-ben Pesten is létesített állomást. Célja többek között az evangélium hirdetése volt a zsidók soraiban. A misszió épületében (Vörösmarty utca) 1910 óta elemi és polgári leányiskola és leányotthon működött, ahova főleg zsidó származású lányokat vettek föl. A misszió élén egy skót és egy magyar lelkész állt, az iskolákban pedig 16 tanerő tanított. -- A szerk.] A skót misszió iskolájába úgy kerültem, hogy akkor már gimnáziumba nem vettek fel zsidót. Anyáméknak az volt a vágya, hogy valami olyan iskolába járjak, ami megfelelô színvonalat biztosít. Nevelôapám a skót missziós iskola egyik dolgozójának, portásának épített egy családi házat. A portással beszélgettek, és mondta neki, hogy probléma van a továbbtanulásommal. A portás bácsi mondta, hogy szerez nekem egy számot, menjek be az iskolába és a szám alapján meg fognak hallgatni. Ha megfelelek, akkor felvesznek. Bevittek egy szobába, ahol rengeteg tanárnô ült, és elkezdtek velem beszélgetni. Nem taníthattak minket csak nôk, csak olyan nôk, akik nem voltak férjnél. Volt internátus, aki akart, az bent lakott, aki nem akart, az nem. A tanárnôk bent laktak, mindenkinek volt egy szoba-komfortos lakása, benn az iskolában. Ami azt jelentette, hogyha este tízkor volt valami problémánk, vagy bajunk, akkor este tízkor odamentünk az osztályfônöknôhöz, aki törôdött velünk. Úgyhogy abszolút törôdés és abszolút odafigyelés volt minden téren. Bár református iskola volt ez a skót misszió, de azért zsidó hittant tanultunk. Minden reggel a Bibliát olvastuk egy óra hosszat, és hozsannákat énekeltünk. Azt szigorúan vették, hogy zsidó hittanra járjunk. Reggel úgy kezdôdött a nap, hogy énekeltünk egy hozsannát, utána fél óra Bibliaolvasás. De nagyon demokratikusan, Ószövetség, Újszövetség, minden egyformán. Utána kezdôdtek az órák. Nagyon jó tanáraink voltak, nagyon rendesek. Abban az idôben volt ez, amikor már a legtöbb iskolába a zsidók nem szerettek járni, mert bántották ôket. Itt aztán soha nem bántottak senkit, szó nem volt róla. Az iskolában például az igazgatónônek Miss Hainingnek azt mondták, hogy menjen haza a háború alatt. Akkor ő azt mondta, ha jóban együtt tudott lenni a gyerekeivel, akkor a bajban se hagyja itt ôket. Sok zsidó gyereket bujtatott, feljelentették. Elvitték Auschwitzba és megölték [A leányotthon főnöknőjét, Jane Hainingot (1897--1944) Randolph Braham szerint 1944. április 25-én, más források szerint májusban letartóztatták (kémkedéssel vádolták), majd deportálták, Auschwitzban halt meg 1944 nyarán, valószínűleg 1944. augusztus 16-án gázosították el. -- A szerk.].

Interjú adatok

Interjúalany: Mária Büchlerné Krämer
Interjúkészítő neve:
Légmán Anna
Interjú készítésének éve:
2004
Budapest, Magyarország

Kulcsfigura

Mária Büchlerné Krämer
Születési év:
1931
Születési hely:
Budapest
Foglalkozása
II.világháború után:
Vágó a Magyar Televíziónál
Névváltozás
  • Születési név: 
    Krämer Anna Mária
    Névváltoztatás éve: 
    1958
    Névváltoztatás oka: 
    Házasság
  • Születési név: 
    G. K.-né
    Névváltoztatás éve: 
    1973
    Névváltoztatás oka: 
    Újraházasodás

Additional Information

Also interviewed by:
Shoah Visual History Foundation
Date of interview:
2002

További képek ebből az országból

Wieder Ernõ a lányával
Preisz György a saját szekerén
Lóránt Istvánné
glqxz9283 sfy39587stf02 mnesdcuix8
glqxz9283 sfy39587stf03 mnesdcuix8