Büchlerné Krämer Mária

Büchlerné Krämer Mária
+
  • Fénykép készítésének helye:
    Budapest
    Fénykép készítésének éve:
    1948
    Ország neve a fénykép készültekor:
    Magyarország
    Ország neve ma::
    Hungary
Ez én vagyok a 'Mágnás Miska' című film forgatásán, amit Keleti Márton [1905--1973] rendezett 1948-ban. Statisztáltam benne. Már mint fôiskolás [a Színház- és Filmművészeti Fôiskolán]. Nagyon jó hangulatú forgatás volt, Gábor Miklós, Mészáros Ági, a két Latabár játszott benne, Kálmán meg Árpád [Gábor Miklós (1919--1998) -- színész, rendező. 1945--1954 között a Nemzeti Színház, majd 1975-ig a Madách Színház tagja volt. 1975--1978 között a kecskeméti Katona József Színház, 1979-től a Népszínház, 1984-től ismét a Nemzeti Színház művésze volt; Mészáros Ági (1918--1989) -- színésznő, 1939-ben szerződött a Nemzeti Színházhoz, amelynek nyugdíjazásáig, 1983-ig tagja volt; Latabár Árpád (1903--1961) -- színész, a háború után varietészínházakban játszott, ill. a Fővárosi Operettszínház tagja volt; Latabár Kálmán (1902--1970) -- színész, 1945-től 1968-ig a Fővárosi Operettszínház tagja volt, de más színházakban is játszott. -- A szerk.]. Ott voltunk, és akkor volt a forgatókönyv, amit mindenki átolvasott. Akkor a rendezô, Keleti Márton megmondta, melyik jelenetet vesszük, akkor mindenki elpróbálta, mit kell tenni. Nekem nem kellett semmit, csak sétálni ott, az úgynevezett várásban. Ez volt az óriási feladatom. Nagyon szegény voltam addigra. És tényleg minden fillért össze kellett szednem, hogy egyáltalán meg tudjak élni. Anyám beteg volt, nem dolgozott. A nővérem, Zsuzsa halála után teljesen maga alatt volt. (Zsuzsát 1945-ben elütötte egy részeg sofőr az Oktogonon.) És nekem valahogy el kellett tartani magamat is és valamennyire anyámat is. Kötöttem, és mindent megpróbáltam, amivel pénzt lehetett keresni. Aztán egyik évfolyamtársam azt mondta, menjek el az Országos Filmhivatalba, és jó bizonyítvánnyal lehet, hogy tudok valami ösztöndíjat szerezni. Elmentem, kaptam is 60 forint ösztöndíjat. De annak az volt a feltétele, hogy fôiskola mellett dolgozni kell. Elkezdtem elôször a MAFIRT-nál [Magyar Filmiroda] oktatófilmeket javítani meg átvágni, mert azok még a kapitalizmusban készültek. És olyanokat kellett belôlük csinálni, amiket a háború után is el lehetett adni. Például arról, hogy egy suszter hogyan dolgozik. A háború után az bűn volt, hogy egy maszek suszter dolgozik, és azt reklámozzuk. Azt úgy kellett megcsinálni, átvágni, hogy a cipőgyárban dolgoznak az emberek, és az a jó. Egyet átvágtunk, azt elfogadták, és akkor annak alapján csináltuk a többit. Utána elkerültem a Szinkron Filmgyárba gyakornoknak, akinek az volt a feladata, hogy hozzál egy pohár vizet, hozd a tekercset! Onnan átkerültem a Hunnia Filmgyárba. Oda már csak rövid idôre, elôbb gyakornoknak, aztán asszisztensnek. És egészen kiváló vágók mellett voltam asszisztens. Gertler Viktor mellett, aki rendezô volt, de vágott is. Akkor dolgoztam Máriássy Félix [(1915--1975) -- filmrendező, vágó. Legismertebb filmjei: 'Budapesti tavasz',' Egy pikoló világos'. -- A szerk.] mellett idônként, aki tanárom volt a fôiskolán. Ô tanított vágást. És nagyon szerettem csinálni, közben szorgalmasan bejártam a fôiskolára. A fôiskolán például elôfordult az, hogy Makk Károly [(1925) -- filmrendező, legismertebb filmjei a 'Liliomfi', 'Ház a sziklák alatt', 'Szerelem'-- A szerk.] mint fôiskolás elkezdett egy úttörôkrôl szóló filmet forgatni, amit soha be nem fejezett, mert abbahagyatták. Abban én voltam a vágóasszisztens. Az én feladatom az volt, hogy este elmentem a Filmgyárba, a laboratóriumba az elôzô napi elôhívott felvételekért. Megnézték, hogy mi történt elôzô nap, milyen forgatás volt, mi a jó, mi a rossz. Én jegyzeteltem, a filmet visszavittem a laboratóriumba, és hazamentem. Ezzel teltek az estéim, ami nagyon jó volt. Napközben meg dolgoztam a filmen. Közben végeztem a fôiskolát. Hogy pénzt tudjak keresni, szovjet híradókat és népszerű tudományos filmeket szinkronizáltam. Bejelöltem a szövegeknek a helyét, részt vettem a hangfelvételen. Többek között volt egy film, ami a Sztálinról elnevezett kolhozban játszódott. Volt egy mondat: 'Sztálin elvtársról elnevezett kolhoz'. Miután abban a filmben csak állatok voltak, az a szó, hogy Sztálin, az egy marhára került. De kerülhetett volna csirkére is. Volt egy bizottság, amelyik ezt tôlem minden további nélkül átvette. Igen ám, de a moziban vetítéskor valakinek ez nem tetszett, és betelefonált, hogy ez micsoda szörnyű disznóság! És akkor kirúgtak.

Interjú adatok

Interjúalany: Mária Büchlerné Krämer
Interjúkészítő neve:
Légmán Anna
Interjú készítésének éve:
2004
Budapest, Hungary

Kulcsfigura

Mária Büchlerné Krämer
Születési év:
1931
Születési hely:
Budapest
Foglalkozása
II.világháború után:
Vágó a Magyar Televíziónál
Névváltozás
  • Születési név: 
    Krämer Anna Mária
    Névváltoztatás éve: 
    1958
    Névváltoztatás oka: 
    Házasság
  • Születési név: 
    G. K.-né
    Névváltoztatás éve: 
    1973
    Névváltoztatás oka: 
    Újraházasodás

Additional Information

Also interviewed by:
Shoah Visual History Foundation
Date of interview:
2002

További képek ebből az országból

S. T.
Pór Endréné gimnáziumi bizonyítványa
glqxz9283 sfy39587stf02 mnesdcuix8
glqxz9283 sfy39587stf03 mnesdcuix8