Kósa Alice

Kósa Alice
+
  • Fénykép készítésének helye:
    Sepsiszentgyörgy
    Fénykép készítésének éve:
    1941
    Ország neve a fénykép készültekor:
    Magyarország
    Ország neve ma::
    Romania
Már nem emlékszem, hogy ez a kép milyen alkalomkor készülhetett, de középen, a kötényen X-szel jelölt székelyruhás én vagyok [Kósa Alice]. Ez az én történetem egyáltalán nem tartozik a vallásos zsidó történetekhez. Én mikor férjhez mentem, azt mondtam a férjemnek, hogy a vallásomat nem [hagyom el]. Ha nem is tartom, de nem hagyom el. Azt se hiszem jobban, akkor miért? Én már tizenhat évesen Hegelt olvastam. Én már kerestem, hogy miért. És akkor minek csereberéljek vallást, ha én kételkedtem. De különben is, én ragaszkodni akartam [a vallásomhoz], ebbe születtem, ebben élt a nagymamám, nem bántom meg ilyesmivel. Azt mondtam a férjemnek: 'Én nem térek át a te hitedre, de ha lesz gyerekünk, akkor azok reformátusok lesznek.' Én megtartottam annyiban az én vallásomat, hogy megtartottam például az őszi ünnepeket és a karácsonyt [Hanuka]. Az őszi ünnepeket úgy tartottam meg, hogy az édesapám húgai Nagyborosnyón laktak, és Feldobolyban is -- Feldoboly egy kicsi falu, azt hiszem, hogy három kilométerre van [Nagy]Borosnyótól -- lakott édesapámnak egy női első unokatestvére a családjával, és azok őszi ünnepeken bejöttek [Nagyborosnyóra] a nagynénémhez. Mert a szeszgyárosnak nagy lakása volt, zsidó ember volt, és ott egy szobát mindig rendelkezésére bocsátott az őszi ünnepeknek. Más faluból is jöttek [Nagy]Borosnyóra zsidók, Rétyről is, mert csak itt volt egy szoba berendezve templomszerűen [imaháznak]. Betettek padokat, székeket. A felerészben csak nők, és a másik részben férfiak. Nem tudom, hogy volt-e függönnyel is elválasztva, nem emlékszem. És a szeszgyáros vallásos volt, valahol Zilah környékéről származott, nagyon jól tudott imádkozni, és nagyon jól ismerte a vallást. És az tartotta az istentiszteletet, és akkor a nagynénim, Gizella néni, aki elvette a húgomat örökbe, azt mondta, hogy szívesen lát, hogyha meg akarom tartani az ünnepet, ha akarok, jöjjek ki [Sepsi]Szentgyörgyről. Ugye én nem tértem át, megmaradtam a vallásom mellett, és én Alpárral -- két éves volt a fiam -- kimentem. Héber nyelven volt felolvasva az ima, és tartottak egy beszédet, és jót kívántak az emberek egymásnak. És finomakat ettünk a nagynénéméknél, mert szerettek finomakat főzni a zsidók. Húsvétkor megvettem a pászkát, azt szívesen elrágcsálgatta a férjem [Kósa Jenő] is vagy Alpár is, a fiam. De nem azt jelentette [nekem a Pészah], amit jelentett nagymamámnak, akinek külön [húsvéti] edénye volt, azt csak az alatt a nyolc nap alatt használta, soha többet egész évben. Hát nem így, de a pászkát megvettem. Sőt, megcsináltam a knédlit, amit a húslevesbe tesznek. Miért ne csináljam meg? Az jó. Az jól esett a férjemnek is. De nem tartottam vallásilag [a húsvétot], nem. Megvettem ugye a pászkát, megcsináltam a knédlit, de nem azért, hogy ünnep. Másnap megehettem egy másik levest is. Egy lebbencslevest. Ez a húsvéti ünnep, ennyit tartottam meg [a tradícióból], de ez nem tartás.

Interjú adatok

Interjúalany: Alice Kósa
Interjúkészítő neve:
Major Emõke
Interjú készítésének hónapja:
Szeptember
Interjú készítésének éve:
2005
Sepsiszentgyörgy, Romania

Kulcsfigura

Alice Kósa
Zsidó név:
Szure
Születési év:
1909
Születési hely:
Nagyborosnyó
Foglalkozása
II. világháború előtt:
Háztartásbeli
II.világháború után:
Könyvelő és Háztartásbeli
Névváltozás
  • Születési név: 
    Molnár Alice
    Névváltoztatás éve: 
    1930
    Névváltoztatás oka: 
    Házasság

További képek ebből az országból

Mittelmann Lajos és Bauer Betti házassági anyakönyvi kivonata
Pap Vera
Naftali Berta
Katz Bella,  Moskovits Zsigmondné és Freund Blanka
Markovits Pál húga, Györgyi és sógora

További életrajzok ebből az országból

glqxz9283 sfy39587stf02 mnesdcuix8
glqxz9283 sfy39587stf03 mnesdcuix8