A Karpelesz család

A Karpelesz család
+
  • Fénykép készítésének helye:
    Gyergyószentmiklós
    Fénykép készítésének éve:
    1935
    Ország neve a fénykép készültekor:
    Románia
    Ország neve ma::
    Romania
A fénykép Gyergyószentmiklóson készült. Egy nem zsidó fényképész készítette, akinek a műterme a városháza közelében volt. Jobbról az első sorban édesapám, Karpelesz Áron, legkisebbik testvérem, Izidor és az édesanyám, Ilona ül. A hátsó sorban, ugyancsak jobbról balra a legidősebb testvérem, Izsák, majd én, és az öcsém, Mihály állunk. Valamikor őszön lehetett, amikor jöttek az őszi ünnepek, mert addigra mindenkinek sikerült beszerezni ünneplőruhát, amivel aztán mehetett a templomba. Jellemző, hogy senki nincs fedetlen fővel a képen. Mindig viseltünk sapkát: munkában, étkezéskor, vagy amikor mentünk a templomba. Az apám 22 évesen nősült meg. A családom vándorolt a panusza [párnósze] után, ez jiddisül van, megélhetést jelent magyarul. Ditróba, majd Gyergyószentmiklósra ment a család, és ott kaptak munkát a fűrészipari telepeken. Ditróban három gyereke született anyámnak, s azután Gyergyószentmiklósra költöztünk. 1923-ban született Ditróban a bátyám, Izsák, aki az anyai nagyapám nevét kapta. Szobafestő-mázoló volt, mint én. Én voltam a második fiú, majd 1926-ban született Mihály, de Samunak nevezte őt mindenki. Vasöntőinas volt. A kisebbik öcsém, Izidor már Gyergyószentmiklóson született 1930-ban, asztalosinas volt. Apám vallásos ember volt, hitközségi tag. Otthon imádkozott. Hogy pontosan minden nap, arra nem emlékszem, de tudom, hogy anyám nagyon sokat vesződött vele, ha nem tette a fejére a tfilint és a táleszt, és nem imádkozott. Röviden, úgy néhány percet, de imádkozott. Fölvette ezeket a kegyszereket, magára tette, és állva, könyvből imádkozott. Anyámnak az volt a legnagyobb öröme, ha az apám felöltözött, és elment a templomba. Egy büszkeség, egy öröm volt ez anyámnak. Elég nagy távolságra volt a templom, vagy három kilométerre onnan, ahol laktunk. A zsidó házaknál általában az asszony volt, aki a vallásos szokásokat fenntartotta. Õ vigyázott arra, hogy a szombat az szombat legyen, az ünnep az ünnep legyen. A férfiak dolgoztak, és ha nem csinálták meg azt, amit az asszonyok mondtak, megszidták őket. Apám sosem mondott ellent anyámnak a kóser háztartásban. Gyergyószentmiklóson az anyám és az apám jártak mikvébe, mi, gyerekek nem jártunk. Anyám minden hónapban elment. A tisztátalan időszakot szigorúan betartotta. Le volt nyírva a haja, és parókával járt [lásd: paróka, öltözék]. Lakodalom előtt a nők levágatták kopaszra a hajukat, és parókát csináltattak maguknak. Azt hiszem, ez egy misztikus szokás, hogy az a nő le legyen kötelezve, és ne kívánja meg más. Az édesanyám is mindig parókát hordott, s amikor nem volt parókája, akkor fejkendővel járt. A paróka kikopott egy idő után, akkor nagyon vigyázott rá, hogy csak akkor tegye fel, amikor ünnepek voltak. Édesanyám ünnepek alkalmával vette föl a parókát, amikor ment a zsinagógába, különben kendőt viselt. A parókára is tett fejkendőt, amikor a templomba mentek. Nem mutatkozott fejkendő nélkül az emberek előtt. Mi is csak ritkán láttuk, akkor, amikor hajat vágatott. Otthon, az apám nyírta kézi hajnyírógéppel. Kézzel mozgatta, és akkor elöl a kések mozogtak, és akkor az vágta a hajat. Ugyanúgy, mint most, ahogy most villamos meghajtással megy, akkor kézi meghajtással volt. Előttünk, gyerekek előtt vágta a haját. Nekünk nem volt furcsa, mert nekünk is kopaszra vágták a hajunkat, nem volt frizuránk.

Interjú adatok

Interjúalany: Leopold Karpelesz
Interjúkészítő neve:
Molnár Ildikó
Interjú készítésének éve:
2001
Marosvásárhely, Romania

Kulcsfigura

Áron Karpelesz
Zsidó név:
Helén
Születési év:
1900
Születés évtizede:
1900
Születési hely:
Palotailva
Halálozási év:
1944
Halálozási hely:
Auschwitz
Halálozási hely:
Auschwitz
Foglalkozása
II. világháború előtt:
Fûrésztelepi munkás, újságkihordó

Másik személy

Ilona Karpelesz
Születési év:
1898
Születés évtizede:
1890
Születési hely:
Borsabánya
Halálozási év:
1944
Halálozási hely:
Auschwitz
Halálozási hely:
Auschwitz
Foglalkozása
II. világháború előtt:
Háztartásbeli

További képek ebből az országból

Vasile Grunea zsidó iskolai elismervénye
Fülöp Móricné
Grün László mint bemondó
Mestitz András, Scheiner Júlia és Schönbrunn Jenõ

További életrajzok ebből az országból

glqxz9283 sfy39587stf02 mnesdcuix8
glqxz9283 sfy39587stf03 mnesdcuix8