Hilda Neumannová a negyedi halastó partján

Hilda Neumannová a negyedi halastó partján
+
  • Fénykép készítésének helye:
    Negyed
    Fénykép készítésének éve:
    1938
    Ország neve a fénykép készültekor:
    Csehszlovákia
    Ország neve ma::
    Slovakia
A kép a negyedi halastó partján készült 1938-ban. A bal oldalon az unokatestvérem, Schultz Magdus áll, akihez támaszkodom. Az öregember a képen Bitter Gyula bácsi, a szolgánk, aki apám egyetlen, vak lovát tartja. Már nem emlékszem, hogyan hívták a lovunkat. Vak volt. Sokszor rá is ültem, és egyszer majdnem ledobott a hátáról. Gyula bácsi, a szolgánk nyáron gyakran kivitte a halastóra megfüröszteni. Schultz Magdus, az apám bátyjának, Schultz Izsáknak volt a lánya. Amikor befejezte a tanulmányait, hivatalnokként dolgozott a vasútállomáson, Farkasdon. Ez is ottmaradt a koncentrációs táborban. Valószínűleg Auschwitzban halt meg 1944-ben. Apám fakereskedő volt. A szülői házunk mellett volt egy fatelep, ahová a vak lovunkkal húzatta be a megrendelt fát a vonatállomásról vagy a Vág partjáról. A tutajos tótok ugyanis a folyón szállították a fenyőt a hegyekből egészen Negyedig. Később apám vett egy teherautót, de senki sem értett nagyon a vezetéséhez. A szüleim a sok tehén, ló meg istállók miatt szolgalegényt fogadtak, akit Bitter Gyula bácsinak hívtak. Fiatal korától nálunk dolgozott. Gyula bácsi a fatelepen is segédkezett. Apám nagyon kedvelte őt, megbízott benne. Bitter bácsi az istállóban aludt, és velünk étkezett a konyhában. Egyszer azt mesélte nekem, hogy Purim alatt elvitte a szüleimet lovas kocsival a bálba, bement a kocsmába, és nem vigyázott a lovas kocsira. Ez alatt az idő alatt valaki levágta a ló farkát. Ez nagy szégyen volt akkor a szolgalegényre. Gyula bácsi a második világháború után úgy kereste a kenyerét, hogy felvásárolta Negyeden a káposztát, besavanyította, s Pozsonyban árulta a piacon. Ezenkívül zöldséget is árult és mindent, ami Negyeden terem. Az osztrák öregasszonyok nagyon szerettek tőle vásárolni. Bitter bácsi segített nekem a pozsonyi Miletic piacon elhelyezkedni. Mikor szültem a gyerekeket, a felesége sült csibét, tortát, ezt-azt hozott nekem. Ez ilyen szokás volt faluhelyen. Meglátta, hogy rengeteg barackunk van, és nem tudom eladni. Szólt a Gyula bácsinak, és ő lovas kocsin elvitte a 120 kiló barackot Pozsonyba, ahol végül is sikerült eladnom. Így kezdtem el a pozsonyi piacon árulni. Bitter Gyula bácsi 2003-ban halt meg Negyeden.

Interjú adatok

Interjúalany: Hilda Neumannová
Interjúkészítő neve:
Zuzana Pastorková
Interjú készítésének hónapja:
Augusztus- Október
Interjú készítésének éve:
2004
Galánta, Slovakia

Kulcsfigura

Hilda Neumannová
Zsidó név:
Sarah
Születési év:
1921
Születési hely:
Negyed
Foglalkozása
II. világháború előtt:
Ápolónõ
II.világháború után:
Õstermelõ
Névváltozás
  • Születési név: 
    Schultzová
    Névváltoztatás éve: 
    1942
    Névváltoztatás oka: 
    Házasság

Másik személy

Magdaléna Schultzová
Zsidó név:
Sarah
Születési év:
1910
Halálozási év:
1944
Halálozási hely:
Auschwitz
Halálozási hely:
Auschwitz
Foglalkozása
II. világháború előtt:
Titkárnõ

Additional Information

Also interviewed by:
Vágsellyei zsidók
Date of interview:
2002

További képek ebből az országból

Jakobovicsék ecetboltja Homonnában
Ondrej Horn, Ru'ena Hornová férje baráti körben
Klára Kovácová-Kohnová és családja
Ru'ena Hornová férjével, Ondrej Hornnal
glqxz9283 sfy39587stf02 mnesdcuix8
glqxz9283 sfy39587stf03 mnesdcuix8