Hilda Neumannová és családja

A felvétel a negyedi házunk kertjében készült, valószínűleg az 1950-es évek végén, mert Sonjika lányom olyan 10-12 éves lehetett itt. Én középen vagyok. Sorrendben balról jobbra Sonia lányom, mögötte Bernard Róbert, az unokatestvére, majd Bernard Béláné, született Neumann Ilona, a sógornőm állnak. Mögöttem Szita Béla sógorom áll, aki mellett jobb oldalon a felesége, Szita Béláné, szül. Neumann Edit látható. A férjem keze Peti fiunk vállán nyugszik. A sógornőm, Szita Béláné, szül. Neumann Edit [jobbról a harmadik] a férjével szinte minden nyáron Negyeden töltött néhány hetet. Amikor ez a fénykép készült, a párizsi rokonok, Bernard Béláné, szül. Neumann Ilona, a férjem lánytestvére és a fia, Robi is ellátogattak hozzánk. Ezt a virágos ruhát, amit Editke visel, Farkasdon varrattam. A Neumann lányok mind sovány alkatúak voltak. Szita Béla szívesen vakációzott nálunk, mert a kertünk végében ott volt a halastó, így kedvére lubickolhatott. Mivel szívinfarktus után volt, a felesége nagyon féltette, és megtiltotta neki, hogy cigarettára gyújtson. Béla mindig elbújt a kertünk végében, a gyümölcsösben, és ott nagy titokban dohányzott. Volt egy Gizike nevű kecskénk, amit egy fához szoktunk kikötni. Azzal beszélgetett, a kezéből itatta. Editke viszont egyszer meglátta, hogy a füst szálldogál a fák között. Mire odaért, hogy megdorgálja a férjét, Béla a kecske szájába nyomta a csikket. Az meg nem köpte ki, az orrlyukából szállt a füst. Editke meg bocsánatot kért a férjétől, hogy nem bízott meg benne. A faluban persze mindjárt elterjedt a hír, hogy dohányzik a kecskénk. A gyerekek úgy jártak hozzánk, mint a cirkuszba. A második világháború után árva maradtam. Az egész családom koncentrációs táborban, Auschwitzban halt meg. Közeli rokonaim közül nem élte túl a holokausztot szinte senki. Adél néni [Fekete Józsefné], anyám nővére már az 1930-as években kivándorolt Palesztinába a férjével együtt. Feldmár Miska bácsi, anyám bátyja hazajött a lágerból két fiával,Tiborral és Ferivel, de hamarosan ők is Palesztinában telepedtek le. Ezért a férjem családja lett az én családom is.