Goldklang Hermanné

Kép
Anyukám, Goldklang Hermanné [szül. Krausz Margit] 1940-ben. Óbudán készült a kép, a parkban. Mi ott laktunk a park mellett, a Nagyszombat utcában. A Duna-partnál volt a ház, ott volt két park, ahol az országút megy keresztül, az volt a mi fő játszóhelyünk. Csak a szüleim attól tartottak, hogy a HÉV-síneken át kellett menni. A parkban, ami egy nagyon rendezett hely volt, csősz is volt. Ott játszottunk mindenféle játékokat, például volt egy szentélyünk a bokrok között. Átjártunk a Bécsi út feletti rétre is. Most be van építve, ott van a Könnyűipari Főiskola meg lakóházak. De akkor ott egy hatalmas rét volt, egész föl a Kiscelli Kastélyig, ami akkor nem működött. Az egy lezárt, nekünk nagyon izgalmas hely volt. Azt hallottuk, hogy ott ölte meg Kudelkáné a férjét, amiről nóta is volt. Meg leugrott egy színésznő a kastély erkélyéről. Ezek nekünk nagyon izgalmas mesék voltak. Aztán a réten volt egy őskori temető. Kiástuk a csontokat mi, gyerekek, és elvittük a parkba, és ott a bokrokban csináltunk egy szentélyt. Persze borzasztó titokban, mert a csősz, ha meglátott, bottal kergetett minket állandóan. Nem volt szabad a fűre lépni, meg a bokorba bemászkálni. Egy öreg csősz bácsi volt, attól nagyon féltünk, mert kergetett minket. Ott a parkban játszódott le a gyerekkorom. Nagyon szerettem. Ezek szép emlékek, csak tönkretették a parkot is, a ház sincs meg, mert fölrobbantották, mert a padláson oroszok voltak, és a németek fölrobbantották. Sokáig jártam oda nosztalgiázni, mikor már hazajöttünk, a fél ház úgy lógott, a lakásokat lehetett látni úgy félig. Ott, Óbudán a házban voltak gyerekek. Volt nekem egy nagyon jó barátom, Daninak hívták, ők vagonlakók [lásd: vagonlakók Budapesten] voltak. Volt ilyen vaksínje a HÉV-nek, nem volt lakásuk, és ott laktak a szüleivel ebben a vagonban. Télen fölhúztak sátrat. Volt egy húga is, nem volt babája, anyám egy puha fára rongyot tekert, és ráfestette a babának a fejét, erre emlékszem. De mi nagyon szerettük egymást, és ő is velünk együtt játszott a házbeli gyerekekkel.

Fotó adatai

Interjúalany

Endréné Gombos