Dóczi Sándorné kislányként öccsével és a nevelõnõjükkel

Dóczi Sándorné kislányként öccsével és a nevelõnõjükkel
+
  • Fénykép készítésének helye:
    Aba
    Fénykép készítésének éve:
    1933
    Ország neve a fénykép készültekor:
    Magyarország
    Ország neve ma::
    Hungary
A képen mi vagyunk az öcsémmel, Gyurikával és az osztrák nevelőnőnkkel. Erre a nyakláncra máig is emlékszem, nagyon szívesen hordtam, egy kerámiarózsa volt. Nem tudom, honnan kaptam, talán a nevelőnk hozta. A kép az abai házunk udvarában készült, 1933-ban, amikor hat éves voltam, Gyurika meg három. Én 1927-ben születtem, Székesfehérvárott. A deportálásunkig Abán éltem a szüleimmel és az öcsémmel. Az öcsém, Deutsch György 1930-ban született. Székesfehérváron született ő is. Kiskorunkban játszottunk együtt, de miután jött az általános [azaz elemi] iskola, majd később a gimnázium, elkerültünk egymástól. Tizennégy éves volt, amikor Auschwitzban mindjárt elgázosították. Apukám, Deutsch Andor gazdálkodó volt, a saját földjén és bérleményen, a fivére a földjén is gazdálkodott. Apukámnak hetven katasztrális holdja volt. Belterjes gazdálkodást folytatott, búzát, kukoricát, napraforgót és lucernát termesztett. Voltak segítői is, nyolc-tíz ember. A földek a falu határán terültek el, öt-tíz kilométerre onnan, ahol laktunk. Édesapám a gazdálkodás mellett terményfelvásárló is volt, és állatokat is hizlalt, disznókat. Anyukám háztartásbeli volt, illetve a papámnak segített a gazdasági tevékenykedésében, ha rászorult. Akkoriban minden így ment, hogy segítőtársa volt a papámnak. A társadalom többi rétegéhez képest jó anyagi helyzetben voltak, de nem éltek könnyen. Nagyon megdolgoztak azért a mindennapokban. De a gyerekeknek mindent megadtak. Apukám nagyon korán kelt, négy-öt órakor már a gazdaságba ki kellett mennie neki. Mindennél ott kellett lennie. Ebéd után le is feküdt, az hozzátartozott a mindennapi életéhez. Szóval nagyon fárasztó életük volt. Nagyjából a középpolgársághoz tartozhattunk. Tulajdonképpen beosztással, szorgalommal, megfelelő odafigyeléssel kellett élni ahhoz, hogy ezt a színvonalat a szüleim tudják tartani. Abán, ahol laktunk, nem igazán volt kiépítve az infrastruktúra. A villanyt 1937-ben vezették be. Akkor volt Fejér megye villamosítása. A villany már nagy dolog volt, amikor bevezették -- persze saját költségen. És akkor jött a kis néprádió. Én még emlékszem a petróleumlámpára, a kályhatüzelésre, kútról hozták a vizet. Vízvezetékünk egyáltalán nem volt. Angol vécé nem volt, imitálva volt csak víztartállyal és egyéb dolgokkal. A ház végében volt, még fapados. Sparhelt volt. A járda sem volt kikövezve, csak földutak voltak és kátyúk. És sár és sár és sár. Úgy is hívták a szomszéd falvakat, hogy Sárkereszt meg Sárbogárd. Nem véletlen! Sárbogárdon, amikor már gimnazista voltam, már az úttest ki volt kövezve, de Abán nem.

Interjú adatok

Interjúalany: Sándorné Dóczi
Interjúkészítő neve:
Siklós Viktória
Interjú készítésének hónapja:
Május
Interjú készítésének éve:
2004
Budapest, Hungary

Kulcsfigura

Sándorné Dóczi
Zsidó név:
Lea
Születési év:
1927
Születési hely:
Székesfehérvár
Foglalkozása
II.világháború után:
Vállalati diszpécser, üzletkötõ
Névváltozás
  • Születési név: 
    Deutsch Zsuzsanna
    Névváltoztatás éve: 
    1947
    Névváltoztatás oka: 
    Házasság
  • Születési név: 
    Barabás Istvánné
    Névváltoztatás éve: 
    1951
    Névváltoztatás oka: 
    Válás
  • Születési név: 
    Deutsch Zsuzsanna
    Névváltoztatás éve: 
    1958
    Névváltoztatás oka: 
    Asszimiláció, magyarosítás
  • Születési név: 
    Dévai Zsuzsanna
    Névváltoztatás éve: 
    1959
    Névváltoztatás oka: 
    Újraházasodás

Másik személy

György Deutsch
Zsidó név:
Lea
Születési év:
1930
Születési hely:
Székesfehérvár
Halálozási év:
1944
Halálozási hely:
Auschwitz
Halálozási hely:
Auschwitz

További képek ebből az országból

Földes Tivadarné a fogorvosi rendelõjében
Ozorai Sándorné Sternberger Ida
Rosner Márk családjával
glqxz9283 sfy39587stf02 mnesdcuix8
glqxz9283 sfy39587stf03 mnesdcuix8