Ezt a képet, más fényképekkel, a fáskamrában összetaposva szedtem össze. A háttérben a Mátyás-szobor látszik, Kolozsváron. A sógoromék Kolozsváron laktak, ez itt az első férjem, és ez a gyereke a sógoromnak. A sógoromat Almási Izoldnak hívták. Nála volt látogatóban Kolozsváron a férjem, és egy gyerekkel ment sétálni, s csináltak fényképet. Én a fiút nem is ismertem. Mert akkor már olyan idők voltak, hogy nem utazhattam nagyon, azt hiszem. Az 1940-es évek elején készült a kép, még a ruha is mutatja. Ugyanaz történt ezzel a családdal is, ami velünk? Egyik sem jött vissza.
1928/29-ben fejeztem be az iskolát, akkor én már ismertem a férjemet, mert a bátyja [Almási Izold] Toplicán volt bankigazgató egy darabig. Aztán bekerült Kolozsvárra, oda helyezték a bankba. Volt családja, s gyermekei is. A feleségét Irmának hívták, segesvári volt. A férjem [Almási Andor] már be volt iratkozva egyetemre Kolozsváron, látogatás nélkülin csinálta az egyetemet. Ügyvédit végzett. A kolozsvári [jogi] egyetemen doktorált. [Nagy]Váradon volt, Iasi-ban volt és Kolozsváron egyetem. Nem mindenhol kellett akkor doktorátust tenni, Kolozsvár nem adott diplomát, csak, ha doktorált. Itt [Maros]Vásárhelyen, hál' Istennek, nem volt akkor egyetem, azért volt egy olcsó hely, egy kis negyvenötezer lakosú város volt. És nyáron lejött mindig oda, a bátyjához, meg ott volt a Bánffy-fürdő is, szeretett fürödni, hát ismertük egymást. És Irmának, a sógornőmnek egyszer kijárta az eszét, hogy hozzon össze minket a sógorával. Sikerült is neki. Akkor mind gyakrabban és gyakrabban jött.
1940-ben a férjemet nem fizették az ügyvédi kamarában. Csak a zsidó ügyvédeket [nem] [Steinmetz Bella nyilván arra utal, hogy 1941-től, amikor a magyarországi zsidótörvényeket Észak-Erdélyre is kiterjesztették, és ilyenformán életbe lépett az ún. második zsidótörvény, az 1939. évi IV. tc. 'A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról', a férje lényegében kiszorult az ügyvédi pályáról, s lehetséges, hogy kamarai tagságától is megfosztották. Lásd még: ügyvédek Magyarországon. -- A szerk.]. Aztán kötelezték, hogy vegyen egy keresztény ügyvéd társat. De neki nem volt mivel. Már nem tudott tárgyalni, nem tárgyalhattak. Hát egy ügyvédnek az volt a kenyere. Csúnyán viselkedtek, mert itt rengeteg ügyvéd volt, és kilencven százaléka magyar ügyvéd volt, természetesen. És egyik sem ajánlotta fel, hogy legalább a folyó ügyeket lezárja [a férjem]. Egyik sem. Nem. És akadt egy román ügyvéd, aki nem sokat törődött az irodájával, földbirtokos volt. Ki volt írva: dr. Micu. Ő megfizette. Különben nem lett volna egy kicsi tartalék [nekünk]. Egy normálisabb gondolkozású ember volt, illetve megértő. És nem volt olyan nagyon mellette a magyaroknak a viselkedésük miatt. Talán csak három-négy ügyvéd volt román. Talán? De a románt nem tették ki a kamarából. Csak százalékot kellett neki fizetni a munka után. Azt mondja: 'Tudom, ismerem a helyzetet, nem is akarom elvenni.'
Ez egy kicsi utca volt [ahol laktunk], ahol kispolgárok laktak, és idősebb emberek voltak, mint én. Mindenkinek a Belluskája voltam. Mert mindegyiknek volt valami 'hasfájása'. Az egyik, 'Jaj, Belluska, örököltünk egy kicsi földet, kérdezze meg a férjétől, hová kell beadni ezt az írást'. Belluska megkérdezte. A másik: 'Vettünk egy darab földet?' vagy: 'Most akarunk ide építeni. Nem csinálna meg egy kérvényt?' A férjem megcsinálta. És 1940-ben, egyik percről a másikra, mikor megláttak -- még nem is volt csillag rajtunk --, nézték az eget, mintha nem léteztem volna. Engem ilyen pech ért, de nem mindenkit, ezért én mégse tudok általánosítani.
Almási Andor Kolozsváron
Megosztás
Photos from this interviewee
Centropa Collection acquired by USHMM
The Centropa archive has been acquired by the United States Holocaust Memorial Museum in Washington, DC.
USHMM will soon offer a Special Collections page for Centropa.
Academics please note: USHMM can provide you with original language word-for-word transcripts and high resolution photographs. All publications should be credited: "From the Centropa Collection at the United States Memorial Museum in Washington, DC". Please contact collection [at] centropa.org.