Kallós Miklós osztályképe

+
  • Photo taken in:
    Nagyvárad
    Year when photo was taken:
    1933
    Country name at time of photo:
    Románia
    Country name today:
    Romania

Ez a fénykép a harmadik elemi osztályban, a tanév végén készült, tehát 1934 júniusában. Én a legfelsõ sorban balról a második vagyok.

Jurovics György is a képen van, jobbról az elsõ a hátsó sorban. Õ a deportálás után nem jött vissza, mint én, hanem Franciaországban telepedett le, taxisofõr lett. Meglátogattam kétszer, az 1970-es években. Most két éve halt meg, 2000-ben vagy 2001-ben.

Hatévesen mentem iskolába. Az elemi iskolát és három líceumi osztályt románul végeztem. Nem tudtam túl jól románul. Az elemi iskolát a neológ hitközség támogatta.

Egy olyan idõszak következett az életemben, tizennégy éves koromtól tizenhét éves koromig, amikor az ember szemei kinyílnak, és tisztábban látja a világot.

Akkor Magyarországhoz tartoztunk, és magyarul folyt a tanítás. Én iskoláskorom kezdetétõl magyarul írtam, és bár nem felejtettem el a román nyelvet, de elég rosszul beszéltem, akcentussal és szóillesztési hibákkal.

A nagyváradi "Dr. Kecskeméti Lipót" neológ zsidó líceumba jártam. A líceum attól volt zsidó, hogy az összes diák és majdnem az összes tanár, két-három kivétellel zsidó volt.

A tornatanár, hagyományosan, általában nem volt zsidó, de az én idõmben már zsidó volt. A román rezsim idején, vagyis 1940-ig az énektanár kötelezõen román volt, és néha a román irodalom tanárai is.

A kimondottan zsidó pillanatok az elsõ óra elején és az utolsó óra végén voltak, amikor egy-egy imát mondtunk el, a Tórához való fölhíváskor elhangzó imádságokat, két áldást.

A vallásórák természetesen a zsidó vallásról szóltak, de különben ugyanolyan líceum volt, mint a többi, tanultunk matematikát, románt, magyart, franciát, németet, latint, tehát abszolút minden tantárgyat.

Szombatonként egy kis vallásos ünnepséget rendeztek a líceum dísztermében, ami egy negyedórát tartott, majd folytatódott a tanítás. A líceumot elismerték az akkori kormányok. Érettségi bizonyítványt adott az iskola, tehát nem különbözött semmiben a többi iskolától.

Kiváló iskola volt. Nem volt mindig nagyon jó, de amikor én a közép- és végzõs osztályokban tanultam, tehát a líceumi harmadik osztálytól a líceumi hetedik osztályig, a következõ okból volt kitûnõ:

idõközben, fõleg 1940 után érvénybe léptek a szigorú zsidóellenes törvények, és mûvelt, tudós embereket bocsátottak el egyetemekrõl, más intézményektõl, és ide menekültek, ahol tanári állást kaptak.

Amennyiben a zsidó iskolában volt hely számukra, ide jöttek. Kitûnõ tanári karunk volt. Túlzás nélkül mondhatom, hogy legalább hetvenöt százalékuk egyetemi tanári szintû volt. A túlélõk közül két volt tanárom az itteni [a kolozsvári Babes-Bolyai] egyetemen tanári állást kapott a háború után.

Az egyik tanszékvezetõ volt a filozófia tanszéken, Rózsa Jenõ, a másik a magyar nyelv és irodalom tanszék vezetõje volt, Csehi Gyula.

A többiek meghaltak munkatáborokban stb. Nagy elõnyt jelentett számomra az, hogy ilyen vonzerõvel és összetartó erõvel rendelkezõ líceumban végeztem.

A volt osztálytársaimmal azt szoktuk mondani, hogy az általános mûveltségünknek legalább nyolcvan százaléka a líceumból származik; mert igazán jó iskola volt.

A líceumunk volt diákjai a mai napig is találkoznak kétévenként a világ különbözõ pontjain, leginkább Izraelben, mert Európában elég kevesen vannak már. Kiadnak egy újságot is, hogy az emlékeket fölelevenítsék… mondom, nagyon komoly líceum volt.

Interview details

Interviewee: Miklós Kallós
Interviewer:
Cosmina Paul
Month of interview:
February
Year of interview:
2004
Kolozsvár, Hungary

KEY PERSON

Miklós Kallós
Year of birth:
1926
Decade of birth:
1920
City of birth:
Nagyvárad
Country name at time of birth:
Románia (1918-1940)
Occupation
after WW II:
Egyetemi tanár

Additional Information

Also interviewed by:
USC Shoah Foundation Institute for Visual History and Education
glqxz9283 sfy39587stf02 mnesdcuix8
glqxz9283 sfy39587stf03 mnesdcuix8