Váradi Richárdné elemi iskolásként

Ez a kép a tanyasi elemi iskolában készült, én az utolsó előtti padsorban ülök a legszélén. Én még Kisteleken, a faluban kezdtem el az iskolát, de körülbelül fél év után - mivel kiköltöztünk a tanyára - a tanyasi iskolában folytattam az első osztályt és ott is végeztem el az elemit. Ez az iskola nem messze volt tőlünk, pár száz méterre, és a környező tanyákról is oda jártak a gyerekek. Mivel a környéken nem volt másik zsidó család, ebben az iskolában nem is voltak zsidó gyerekek, csak én. Nagyon szerettem iskolába járni, főleg a természetrajzot és a történelmet szerettem. Ünnepnapokon nagyon szigorúan mindig matrózruhába kellett lenni. Matrózruha, fehér zokni és fekete lakkcipő, akármilyen hideg volt. Emlékszem, hogy egy iskolai ünnepségen, talán március 15-én, combig érő hóban térdzokniban és matrózruhában kellett elszavalnom egy Petőfi Sándor verset, azt hiszem a Tiszát. Harisnyanadrág még nem volt akkoriban - később kezdett jönni az a patent harisnya - térdzoknik voltak csak, és lányoknak nadrág még nem létezett, még tréningruha sem. De én mindig csinos voltam. Anyukám is, meg apukám is figyelt erre, s én magam is hiú voltam világéletemben.