Szántóné Kertész Elza

Ez egy nagyon szép kép 1939-ből. A képen Hédi nagynéném Elza nevű lánya látható az első  férjével. A vezetékneve Korvin volt, a keresztneve nem jut eszembe. Jobbról balra:  Kertész Sándorné (született Schwarcz Hédi), Korvin, Korvinné (született Kertész Elza). 
 
Édesapám legidősebb nővérének, Hédinek a férjét Kertész Sándornak hívták.  Egy szappangyárban dolgozott vezető beosztásban, elég jól keresett, jómódúak voltak. Ők voltak a család gazdagjai. Volt egy háromszobás lakásuk egy nagyon elegáns házban, a Személynök utcában, ami a Margit hídtól indul [ma Balassi Bálint utca]. Ott laktak. Mind a ketten hosszú életet éltek meg, a nagynéném nyolcvanhat éves volt, a nagybátyám nyolcvanöt éves korában, betegségben halt meg. A nagynéném egészségesen halt meg, végelgyengülésben. Nem volt kedve tovább élni. Három gyerekük volt, két fiú és egy lány. Az idősebb fiú, Tibike tizenvalahány éves korában, skarlátban meghalt. A másik fiú, Laci 1945-ben kiment Olaszországba, ott meg is nősült, és lett neki egy gyereke. Aztán továbbment Amerikába. Mindenfélével foglalkozott. Nagyon szép hangja volt, énekelni tanult. Itt-ott próbálkozott énekléssel, de azzal sem ment sokra. Egyik nőtől a másikig tengette az életét. Jó pár évvel ezelőtt találkoztam vele utoljára. Megvolt. Nem tudom, miből él. Hédi lánya, Elza 1939-ben, tizennyolc évesen hozzáment egy Korvin nevű férfihez, akinek a keresztneve nem jut eszembe. Egy abszolút mutatós fiú, elegáns, nagyvilági férfi volt, nagy bohém. Nem tudom, mi volt a foglalkozása. Nagyon hamar megszületett a gyerek, és nagyjából utána el is váltak. A második férjével, egy Szántó nevezetűvel rögtön 1945 végén eltávoztak Ausztriába. A férje egy nagyon okos ember volt, és végiggondolta a dolgokat: tevékenykedtek egy zsidó szervezetben, a Vöröskeresztben, külföldi kapcsolatai voltak. Úgyhogy gyorsan eltávoztak Ausztriába. Akkor már megvolt Elza kislánya, Zita, aki 1940-ben született. Itt hagyták a gyereket, aki akkor volt hat éves, mert bizonytalanra mentek ki, és nem merték magukkal vinni. Zitát a nagymama nevelte fel. Aztán amikor a kislány leérettségizett, az anyja kivitette magához. Elza Ausztriában nem dolgozott, a férje tartotta el. Nem tudom, hogy a férje mivel foglalkozott, tizenöt vagy húsz évvel ezelőtt meghalt. Elza még él, de nagyon beteg, és Ausztriában egy idősek otthonában van.
 

The Centropa Collection at USHMM

The Centropa archive has been acquired by the United States Holocaust Memorial Museum in Washington, DC. USHMM will soon offer a Special Collections page for Centropa.

Academics please note: USHMM can provide you with original language word-for-word transcripts and high resolution photographs. All publications should be credited: "From the Centropa Collection at the United States Memorial Museum in Washington, DC". 

Please contact collection [at] centropa.org (collection[at]centropa[dot]org).