Mátrafüredi nyaralás

Mátrafüredi nyaralás
+
  • Fénykép készítésének helye:
    Mátrafüred
    Fénykép készítésének éve:
    1942
    Ország neve a fénykép készültekor:
    Magyarország
    Ország neve ma::
    Hungary
Ez a kép Mátrafüreden készült, ahol édesanyámmal ketten voltunk. Azért mentünk oda, hogy édesanyám egy kicsit kikapcsolodjon, hiszen a hír Jenő haláláról nagyon megviselte. Így történt az eset: Weisz Ernőt, anyám öccsét, behívták munkaszolgálatosnak, és a szovjet frontra vitték (a hírhedt Don-kanyarba). Õ a húszas évei közepén járó, egészséges, jókötésű férfi volt. Késő ősszel küldött magáról pár fotót, ezeken egy életerős fiatalembert láttunk lövészárokásás közben. A következő levelet már nem ő, hanem a parancsnoka küldte: ebben az állt, hogy Ernő az éhezés és a hideg miatt meghalt. Anyám a hír hallatán teljesen összetört, mert nagyon szerette az öccsét. Nagybátyja, aki a család orvosa is volt, azt javasolta, hogy utazzon el egy kis időre, hogy szellemileg és fizikailag is felépüljön. Ezért mentünk aztán Mátrafüredre, erre a hegyvidéki nyaralóhelyre. Ott anyám találkozott egy rabbival, akinek elmondta Ernő tragikus történetét és azt, hogy ezért elvesztette hitét Istenben. Nagyon hosszan beszéltek, de nem emlékszem pontosan, hogy miről. Az egyetlen dolog, amire világosan emlékszem, anyám utolsó kérdése volt: ?Miért kellene hinnünk Istenben?? Erre a rabbi csak ennyit tudott mondani: ?Hinnünk kell, mert hinni jó.? Anyám ezt a választ nem tudta elfogadni, és attól fogva nem hitt Istenben. Akkoriban 11 éves voltam, és nekem teljesen elfogadhatónak tűnt a rabbi válasza. A következő évben egy sábátkor szokásom szerint a zsidó gimnázium zsinagógájába tartottam, ahova iskolába jártam. Az iskola elég messze volt a lakásunktól, de mivel zsidó iskolában tanultam, a sábát miatt gyalog kellett mennem. Számomra ez teljesen természetes volt, még télen sem bántam a dolgot. Ezen a bizonyos sábáton, az istentisztelet után gyalog hazafelé tartottam, amikor megláttam a vallástanáromat, azt, aki a zsinagógában a prédikációt tartotta. Õ, amint elment az iskola közvetlen közeléből, felszállt az első arra jövő villamosra. Nagyon meg voltam döbbenve, de nem mondtam el senkinek, hogy mi történt. Azért éreztem, hogy a hitem csökkenni kezd.

Interjú adatok

Interjúalany: Andrásné Kemény
Interjúkészítő neve:
Sárdi Dóra
Interjú készítésének hónapja:
Október
Interjú készítésének éve:
2000
Budapest, Hungary

Kulcsfigura

Lajosné Bihari
Születési év:
1904
Születés évtizede:
1900
Születési hely:
Szatmárnémeti
Halálozási év:
1982
Halálozási hely:
Budapest
Meghalt:
after WW II
Foglalkozása
II. világháború előtt:
Kalapos
II.világháború után:
Könyvelõ
Névváltozás
  • Születési név: 
    Weisz Ella
    Névváltoztatás éve: 
    1929
    Névváltoztatás oka: 
    Házasság
  • Születési név: 
    Weisz Lajosné
    Névváltoztatás éve: 
    1949
    Névváltoztatás oka: 
    Asszimiláció, magyarosítás

További képek ebből az országból

Svéd Ármin alkalmazottaival
Erdõs Lajosné
Tante Orován óvódájának egy csoportja
Grün Magda és családja
glqxz9283 sfy39587stf02 mnesdcuix8
glqxz9283 sfy39587stf03 mnesdcuix8